Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 18+8-BAN. 755 a városból s azt porrálőni. A közönség megnyugtatására tehát arra kérte a miniszteri bizottság Lederert, hogy ezentúl az ő tudta nélkül semmiféle fegyvert és lőport ki ne adjon. Ne tegyen változást a katonaság elhelyezésében, mert ez leginkább megzavarná a közcsendet. Majd intézkedett, hogy a katonasággal együtt álljon őrt a nemzetőrség is, a Duna hídjának két végénél, a fegyver-és lőportáraknál, nemkülönben az országos pénztáraknál is. Az izgatottsággal telített napokban fölléptek a porondra a hazafiság hazug leple alatt a demagógok is, kik népgyűléseket hirdettek sörös és boros poharak között s az összesereglett, többnyire napi munkájából élő, értelmetlen tömeget a budai városi tanács s a tisztviselők ellen bujtogatták.. Ily bujtogatás első kitörését március 27-én érezte a városi tanács, mikor nyilvános ülését tartotta a városházán. Jakabsohn Károly és Bogosits György vezérlete alatt egész csapat rohanta meg a tanácstermet s arra kényszerítette a tanácsot, hogy semmisítse meg a mult századból eredő ama szerződést, mely a budai polgárokat is a hídvám fizetésére kötelezte. S mikor a tömeg azt látta, hogy a megrettent tanács enged követelésének, még nagyobb vérszemet kapott s erőszakos támadását március 29-én megismételte. Most meg azt követelte, hogy a tisztviselőség mondjon le „beneficiumáról", mert ezt ők így határozták.1 S ki tudja, vakmerőségük hol ért volna véget, ha a miniszteri bizottság nem tette volna lehetetlenné e népvezérek szerepkörét. Pesten meg valamivel később a kézműves legények s a munkások akarták a rendet felborítani. Nem voltak megelégedve a céhszervezettel, a munkabérükkel s a munkával, mert az előbbit kevésnek, az utóbbit pedier soknak találták. Ezért sztrájkba léptek s igényeik kielégítésére n épgyüléseket tartottak. A munkásság mérsékeltebb része megelégedett azzal, hogy a vezetők törvényes úton eszközöljék ki a középkorból fennmaradt s a megbukott kormány által kiváltságokkal felruházott céhek eltörlését s az áltáluk sokféle módon korlátolt munka és ipar szabadságát. De voltak közöttük szenvedélyes emberek, kik a mérsékeltebb pártot elhagyva, erőszakosan akarták kivívni érdekeiket. Elhatározták, hogy elfoglalják a céhládát s elégetik, a 1 Orsz. Levéltár: n. o. 39. sz. 48*