Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

756 MF.SZI.ÉNYI ANTAI.. zsidóságot pedig megtámadják s kiűzik. S ehhez hasonló több kicsapongast vettek tervbe. A népgyűléseken azonban mégis győzött a mérsékeltebb párt józansága. Nem csekély érdemeket szerzett e tekintetben ismét a miniszteri bizottság, nemkülönben a közcsendi választmány is. A renitenseket ugyanis, akikkel semmiként sem lehetett megegyezni, kitiltották a városból, míg Nyáry Pál az egyik népgyűlésen oly határozatra bírta az iparosok és munkások többségét, hogy addig is, míg az országgyűlés a céhek és munkaszabadság tárgyában kimerítőleg nem rendelkezik, legégetőbb sérelmei orvoslását kérje a miniszteri bizottságtól. Ennek folytán Klauzál oly intézkedéssel szüntette meg a munkásosztály leghangosabb panaszait, hogy azon jogot, mely szerint a különben céhbeli kézművesek is köthetnek a céhektől függetlenül szerződéseket s amelyet a zsidó iparosoknak már az 1840. évi törvény megadott, a keresztény iparűző segédekre is kiterjesztette.1 Ezzel az izgalmas napok utolsó akkordja is elnémult a fővárosban s lakossága ismét kezdett a zavartalan idők békés vágányába beilleszkedni; azonban csak rövid utat tehetett meg, mert a kamarilla aknamunkája csakhamar kizökkentette onnan, mikor a nemzet jogos vívmányait a kard élével készült visszarabolni. A főváros képe most olyan volt, mint az átlátszó tó sima tükre, melynek csapdosó hullámai elcsöndesedtek, piszkos habjai leülepedtek. A zavaros tavat ilyenné л miniszteri bizottság varázsolta. De oroszlánrészt vett ki ebből Pest város közcsendi választmánya is; méltán mondotta tehát Vasváry az új kormányt, üdvözlő beszédében: „Mi előkészítők az utat, hogy ti, polgártársaink, tisztelt miniszter urak a romok felett építhessétek fel a szabadság dicső csarnokát. Forradalmi mozgalmaink épp egy hónapig tartottak, de a nép úgy tudja, magát mérsékelni, miszerint az éjen egészen lecsendesül és holnap már visszatérend a polgári élet magányába. E nép most kezeitekbe tesz egy forradalmi hatalmat s felelősségiekre bízza, a nemzet sorsát. Ti egy újjászületett, egy hatalmas nemzet előtt fogtok számolni eljárástokról s azért a haza szent ügyét, figyelmetekbe ajánljuk..."2 * 1 Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története. I. k. 34. 1. - Gracza György: Az 1848—49-i magyar szabadságharc története. I. k. 248. 1.