Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

A MIN. ORSZ. IDEIGL. BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE 1848-BAN. 723 állandóan a főpapok és főurak kegyét keresték. Horváth Mihály uzsorával, csalással és immoralitással vádolja őket,1

S ezt hiába igyekszik megcáfolni Bernstein Béla „Az 1848/49-i magyar szabadságharc és a zsidók" című művében, mert tényleg így van. Erre vonatkozólag mi is tudnánk elég szomorú statisztikával szolgálni a világháborúból. S a zsidó psziché 48-ban sem volt más. Akkor is egymás iránt méltányosak tudtak lenni, egymáson segítettek, de ha keresztény magyarról volt. szó, tüstént megfordították a morális mérlegét. Azután a terhesebb munkát sem szerették. Ellepték a kereskedői pályákat, hol eszközökben nem válogatva, veszedelmes versenytársai lettek a keresztény kereskedőknek. Meggyőződésük is nagyon ingatag volt. Szentnek egyet ismertek: ami egyéni céljukat szolgálta. Ezek a tulajdonságok erős osztálygyűlöletet idéztek elő s ebből lehet levezetni a 48-as zsidóüldözést, nem csupán a „nyárspolgárok irigy önzéséből". Az antiszemitizmus szelídebb alakban nyilatkozott meg a színmagyar helyeken. A német-lakta városokban azonban hevesebb kitöréssel fenyegetett. Legelőször abban nyilvánult meg, hogy a polgárság nem igen akart a zsidósággal együtt nemzetőri szolgálatot teljesíteni.2 De ez még tűrhető nyitánya volt a szomorú koncertnek, melynek első számát Pozsony játszotta el. A nép alsó rétege március 20-án megtámadta a Várhegyet s a zsidólakta utcákat. A polgárság ugyanaznap népgyűlést tartott, melyen az 1840. évi országgyűlés 29. törvénycikkének megsemmisítését követelte. E törvénycikk ugyanis a zsidók jogviszonyát szabályozta. Kimondta, hogy a bányavárosok kivételével mindenütt lakhatnak. Gyárakat alapíthatnak, kereskedést űzhetnek. A tudomány azon ágait, melyek eddig nyitva állottak előttük, ezután is művelhetik, azonban tartoznak vezeték- és tulajdonnevet használni, anyakönyvet vezetni s az okiratokat magyar nyelven kiállítani.3 A pozsonyiak viselkedése hatással volt az országgyűlésre is, mert a választójogot, melyet előbb mindenkire kiterjesztett valláskülönbség nélkül, most csak a törvényesen bevett vallásúaknak adta meg. 1 Lásd Horváth Mihály i. m. III. к. 463. 1. 2 Gracza György: Az 1848—49-i magyar szabadságharc története. I. k. 258. 1. 3 Bernstein Béla: i. m. 14. 1. 46*