Századok – 1923-1924

Értekezések - MESZLÉNYI ANTAL: A miniszteri országos ideiglenes bizottság működése 1848. márc. 23-ától ápr. 20-áig 714

724 MESZLÉNYI ANTAL. Az országgyűlés azt hitte, hogy ezzel sikerült a nép zsidóellenes hangulatát lecsillapítani. A kassaipélda azonban az ellenkezőt mutatta. Itt eleinte csak gúnyos megjegyzésekkel kellemetlenkedtek nekik. Majd márc. 21-én, mikor a pesti 12 pontot nyilvánosságra hozták, eltiltották őket a nemzetiszínű sapkarózsa viselésétől. Ez mélyen sértette önérzetüket, azért azzal fenyegetődztek, hogy a vidéki parasztokat hívják segítségül s felgyújtatják a várost, lia nem engedik őket békében.1 Ez azonban csak olaj volt a tűzre. Néhány túlzó most már azt indítványozta, hogy rögtön űzzék ki őket a városból. De erre mégsem hallgatott a városi tanács, hanem az indítványt olyképen módosította, hogy a háztulajdonosok a jövőben 200 forint büntetés terhe alatt zsidó lakót nem fogadhatnak, jeleidegi lakóikat pedig a szokásos három havi idő betartása mellett kilakoltatják2

S ezt a határozatot aláírta a polgármester is. Egyesek mindezt még azzal tetőzték, hogy éjjel beverték a zsidó lakások ablakait, a kereskedők címtábláit leszakgatták, betörtek a zsinagógába s a nyilt utcán megtámadták őket. Persze volt erre nagv riadalom. Tüstént futárt küldöttek Pestre a miniszteri bizottsághoz, hogy elmondja a történteket. A bizottság nem is mulasztotta el komolyan figyelmeztetni a város polgárait, hogy mindenkiben tiszteljék az embert, valláskülönbség nélkül s az egyenlőség diadalát ne szennyezzék be kitöréseikkel. De a zsidókat is figyelmeztette, hogy kerüljék mindazt, ami ellenük az ingerültséget növelhetné.3 Damokles kardja Pécsett is ott függött a zsidóság feje fölött. A március 27-én tartott városi közgyűlés hevesen követelte, hogy a várost három nap leforgása alatt hagyják el. S ez ellen a józanabb elem minden érvelése hiábavalónak bizonyult. Végre is bele kellett nyugodni a változhatatlanba s a tanács kénytelen volt kiadni a kiutasító rendeletet, mely 40 csaladot fosztott volna meg tűzhelyétől. A közgyűlés után azonban a hatóság titkos ülésre gyűlt össze s itt elhatározta, hogy a zsidóságot nem kényszeríti a távozásra, hanem védelmére nemzetőröket rendel ki. Boltjait azonban becsukatta s ez nem tévesztette el hatását, mert az ingerültség kezdett csillapulni. 1 Orsz. Levéltár: u. o. 198. sz. 2 Orsz. Levéltár: u. o. 198. sz. 1 Orsz. Levéltár: u. o. 513. sz.