Századok – 1923-1924

Értekezések - MELICH JÁNOS: Pozsony magyar; német és tót nevéről 695

pozsony magyak, német és tót nevéről. 707 Poznannak mondja (vö. 1220-ból: pristaldo Paznano de genere Zak, 1. Pannonh. SztBenRend tört. I, 648 = 1220-ból: pristaldo Poznano de genere Zak, uo. I, 647). — E szerint emlékeinkben, okleveleinkben található Poznan — Poznan alakok egyszerű változatai a régibb Pazman — Pazwannak, vö. 1086-ból : Poznan, vicalis cum equo, a bakonybéli apátságnál, 1. ÁrpŰjOktár I, 36 | 1165-ből: Ego Forcos, filius Poznan (Garamszentbenedeki monostor egyik adományozója), 1. ÁrpŰjOkt. VI, 104 | 1224-ből: Poznanus Vár. Reg. 306. §. (közrenden lévő ember neve). Ilyen alakváltozat a pannonhalmi alapítólevél Poznanus alakja is (vö. astantibus ducibus uidelicet Poznano, Cuntio, Orzio 1. Pannonh. SzentBenRend tört. I, 589). Az oklevél mai alakja némelyek szerint egykorú eredeti, mások szerint a mai alak Kálmán király kori renovációs oklevél. (Az eredeti hiteles oklevélnek interpolált utánzata.) Vannak, akik az oklevelet a XII., XIII. sz. határán, utóbbi elején készült hamisítványnak tartják (1. Szentpétery Imre, Regesta regium stirpis Árp. crit.-dipl. I, 1). — A Poznan Poznan alakból aztán újból Pazman Paznan lett, amint azt a szn.-ből lett helynévi adatok bizonyítják. Fentebb láttuk, hogy a Pazman —Paznan, Hunt— Chunt szn. sűrűn használt szn. volt a magyarban a XI—XV. században. Nem csoda, hogy mindkettőből helynevek is alakultak. A magyar helynevek egyik sajátsága, hogy a személynév nominativusi alakja egyszersmind helynévül is használható. Ha valakinek Bors, Csanád, Solt, Taksony, Tas stb. a neve, lakása helyét, birtokát, falvát, várát is magyarul Bors (ebből a mai Bars), Csanád, Solt, Taksony, Tas stb.-nak nevezték. Természetes dolog, hogy a magyar nyelvben használt személynevekből is régen is lehetett becéző, kicsinyítő neveket alkotni. így pl. Bors kicsinyítő, becéző alakja —d képzővel Borsod s ilyen személynevet őriz Borsod vármegye neve előbbi Borsod vára nevéből. így volt ez Hunt Chunt, Pazman ~ Paznan személynévvel is. Hunt ^ Chunt vára már Szent István király idejében, tehát a XI. sz. elején meg volt, meg kellett lennie, mert Hont vármegye már Szent István idejében megvolt (1. Pauler, A m. nemz. tört. I2 403). A vár a mai Hont község helyén az Ipolytól nem messze állott. Lakosai ma is, a múltban is színtiszta magyarok voltak. A vár, helység neve Chunt r^Hunt volt [vö. 1156-ból: in parrochia Chunt, Germanus chuntieneie comes, Knauz, Mon. Strig. I, 108; 1232-ből: de Chunt, Pannonh. SzentBenRend tört I, 712; 1237: 45*