Századok – 1923-1924
Értekezések - MELICH JÁNOS: Pozsony magyar; német és tót nevéről 695
704 melic.h jános. ffqpevTcmXriKToç-nak, Zwentipolch-nak neveznek, amely név egy ős-tót *Svçto-plkь mása (1. Vondrák, Vgl. Gr. I, 114— 115, Gebauer, Hist. ml. I). Kétségtelen azonban az is, hogy már a X. sz.-ban, s természetesen a XI. sz.-ban még inkább, mind a csehben, mind a tótban az e-ből 'a lett, a név tehát akkor az ó-csehben is, az ó-tótban is Bracislav sac — s diszimilációjával Bratislav (ebből latinosítva: Bracizlaus 1. Gebauer, Slovn. staroc.). A cseh 'a azután é-vé lesz; minthogy reá a legrégibb adatok a XIII. sz. elejéről vannak, fel lehet tenni, hogy a 'a > è változás a csehben a XII. sz. folyamán keletkezett (1. Hujer, Űvod do dëjin jazyka ceského. V Praze 1914 p. 55). E változás bizonyos helyzetekben az e-ből keletkezett cseh 'a-t is érte. Az ó-cseh Bracislav > Bratislav tehát a XI. sz.-ban csakis ra-val és nem ré-vel hangozhatott, Ezért helytelen tehát Weingart származtatása cseh nyelvtörténeti szempontból is. Nekünk a német név magyarázatában csakis a X., XI. századi ó-cseh, ó-tót Bracislav (esetleg Bratislav) alakból szabad kiindulnunk. S ebből az alakból a német név kifogástalanúl meg is magyarázható. Az ó-cseh, ó-tót *Bfacislav szn.-ből ugyanis a bajor németben a X—XI. sz.-ban umlauttal *Prezi-slav (olv. Preciszlav, mai ném. átírással: Pretzi-slav) lett; az umlautra a többek közt vö. hogy a lat. archill gör. ápxi-] olv. középkori lat. kiejtéssel агсг-ból az ófn.-ben érzi lett ebben : fírzi-bischof, ebből később erz-bischof, 1. Kluge. EtWb8. Amikor már most çrzibischof-hôl çrzbischof, a ném. Altu-perht '-v, Alti-perht, Altu-rih, Fridu-rih, Pilicrím (vö. lat. peregrinus, Schatz, Alth. Gr. 83. §) stb.-ből Altperht, Altrih, Fridrih, Pilcrím ~ Pilgrim stb. lett, akkor lett a szláv: ó-cseh, ó-tót *Bracislav névből átvett bajor-német *Prezislaw-ból is Prez-slaw > Preslaw (vö. a z—sj> s félig hasonló bajor Cotes-scalh > Cote-scalh Schatz, Altb. Gr. 47. § b). Ilyen ó-cseh, ó-tótból átvett bajornémet személynévből lett Pozsony ném. Preslawaspurch, Brezespurg, Presburg stb. neve. Az ó-cseh Brecislav > Brèclav p-jének a német név e-jéhez semmi köze sincs. c) Weingart с. pontban ismertetett feltevése az, hogy a lat. Posonium s vele természetesen a magy. Pozsony tót eredetű név. Volt ugyanis 1000 körül egy előkelő tót úr, úgy hívták, hogy Poznan. Nevéből a tótok Pozsonyt Poznannak nevezték. Amikor ez a Poznan úr megmagyarosodott, egyszerre csak Poznan-ból is Posonium — Pozsony lett. Volt egy Hunt nevü úr is, az ő neve aligha tót, valószínűleg német a név Gunther-ból, maga a család azonban, mint
