Századok – 1923-1924

Értekezések - ÁNYOS LAJOS: Budapest székesfőváros oklevéltára 669

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS OKLEVÉLTARA. 683 faiak vászonlerakatot tartanak Pesten; és így tovább. Szóba kerülnek a súlymértékek (lat, font, mázsa), hosszmértékek (öl, hüvelyk, tenyér, rőf), űrmértékek. A budai űrmértékek (fertalia bladonum et pinta vi nor um) kötelező használatát (1525) is megtudjuk. A vásárokról (Óbudán csütörtökön hetivásár, Budán két hetivásár és pünkösdkor országos vásár, Pesten Vasas sz. Péter napján országos vásár), az árúmegállító jogról sokszor esik szó, valamint a Budára törekvő külföldi kereskedők útirányának megszabásáról. 9. Az egyházi vonatkozású adatok találhatók anyagunkban legdúsabban. A vallásos élet megnyilatkozásának minden elképzelhető vonatkozása előttünk áll. Mindkét káptalan (Sz. Péter és Sz. Zsigmond) prépostjai (akik közül többen magas méltóságot nyertek el) és kanonokjai, esperesek, (budai és pesti és Pest-Buda-környéki) plébánosok és káplánjaik, hitszónokok, kápolnák s egyes oltárok igazgatói, rendfőnökök (hévizi keresztesek mesterei, pálosok perjelei, nyúlszigeti prémontreiek prépostja, dominikánusok, ferencrendiek és kármeliták tartományfőnökei, nyúlszigeti és óbudai apácák apátnői stb.) különféle szerzetesek (pálosok, budai és pesti dominikánusok, premontreiek, pesti és budai franciskánusok, kármeliták, keresztesek) és apácák (begi nák, klarisszák, dominikánák), templomi kai-mesterek (rendesen papi személyek) stb.. stb. névszerint említtetnek igen nagy számban. A kolostori élet részletei: évenkint nagykáptalan tartatik, apácák leveleznek, szerzetesek és apácák rendelkeznek örökségükről, a clausura szigorú (az apácák a külvilággal csak bizonyos ablakon át érintkezhetnek, Nagy Lajos király anyja meglátogathatta ugyan az óbudai klarisszák általa alapított kolostorát, de megszállania ott nem volt szabad, sőt étkeznie sem), az apácák közt királyi hercegnőket, zászlós urak özvegyeit és más előkelő hölgyeket találunk, ugyancsak előkelő sarjadékok vannak a szerzetesek sorában (pl. Héderváry István fia a hévizi keresztesek mestere), a királyi család tagjainak (Szilágyi Erzsébet) némelykor szabad bemenetelük van az apácakolostorokba; — a szentségek kiszolgáltatása (gyóntatás, végső szentségek feladása, papszentelés) ; — egyéb egyházi szertartások és szokások (mise, nagymise, fiatal pap újmiséje, szentbeszéd, vecsernye, úrnapi körmenet, engesztelő körmenet, temetés, hajnali és esti harangszó, fiúk énekkará-