Századok – 1923-1924

Értekezések - ÁNYOS LAJOS: Budapest székesfőváros oklevéltára 669

684 ányos lajos. пак szereplése, ünnepeken offertoriumkor pénzadomány, esküvés az evangéliumra tett kézzel, kiközösítés kihirde­tése, tanúvallomásra idézés a templomajtón) ; — szentel­mények, kegyszerek (búosú, ereklyék tisztelete, olvasó) ; egyházi ruhák (casula, dalmatica, infula, humerale) és egyéb felszei'elések (harang, orgona, oltár, feszület, kehely, püspöki gyűrű) ; — kegyes célokra szolgáló ala­pítványok, misemondatás szokása, jámbor társulatok (kalandások, mint Sz. Jakab kalendája Óbudán, ön osto­rozok, harmadrendiek, oltáregyesületek, mint Sz. Kata­lin céhe, Szűz Mária confratemitása és a nagyon gazdag Krisztus teste-egyesület) és sok más előfordulnak ez ok­levelekben. Említhető néhány érdekesebb részlet: A budai prépostnak helynöke van; a budai káptalan orgo­nistája egy kanonok; látjuk a nyúlszigeti prémontreiek és apácák, valamint az óbudai klarisszák kolostorának alapítását és a budavári Boldogasszony-templom építé­sét; az utóbbiban 1316 körül legalább hét pap működött (míg napjainkban csak három); a budai plébánosok ren­desen nagyobb tanultsággal rendelkeznek és magasabb méltóságokban részesülnek (a Mária Magdolna-temp­lom plébánosa nándorfehérvári püspök, a Boldogasszony­egyház plébánosa váci prépost, ugyanez egy időben kánai apát volt, а XVI. században pedig archipresbiteri rangra emelték); a Nádor-hegy alján levő pálos kolos­tor (Sz. Lőrinc) búcsújáróhely volt, ahol Bemete sz. Pál testét őrizték (a szentnek a fejét 1523-ban a csehországi Carstyn várában találták meg és ünnepiesen visszahoz­ták Budára) ; a budai Sz. Miklós-kolostorban Sz. Miklós teste őriztetett, a pesti ferencrendieknél (1523) Sz. Gel­lért sírja volt, a budavári Boldogasszony-templom Krisztus keresztjének egy szilánkjával dicsekedett; a ferencrendi tertiariák társas életet éltek; a budai ferenc­rendi kolostorban Kapisztrán .János szenttéavatásának költségeire 630 arany volt letéve (1526) ; 1436-ban a budai (magyar és német) plébániák közt nagy viszály keletkezett, amely egyre jobban elmérgesedett és György deák izgatásai folytán valóságos zendüléssé, zavargássá fajult; Budán a papoknak menedékházuk volt (1511); egy oklevélben a budai káplánok külön bírájáról van szó (1511) ; a budai Boldogasszony-egyház ingóságainak jegyzéke szerint (amely 1526-ban készült, midőn az érté­kes holmit a török elől Pozsonyba mentették) e templom­nak sok más értéken kíviil tíz kelyhe volt, továbbá igen

Next

/
Thumbnails
Contents