Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17
56 MÂLYUSZ ELEMÉR. a köznemesség harmadik veszedelme. Szutsits Károly bácsmegyei főjegyző szavai szerint a szegény nemesség kezén „ami kevés birtok még megmaradt, azt a középkornak homályos századiba, amidőn még a hatalmasé volt az igazság, a gazdag főnemesség elnyomván a szegény nemest, gyakran erőszakosan elvette s annak egész családját földönfutóvá és vagyontalanná tette".1 A köznemesség szilárdan meg volt győződve, hogy a kormánytól is támogatott rendszeres „depauperationis systema" áldozata.2 Képzelhetjük, milyen lehetett a műveletlen nemes hite, felfogása — idézeteink mind a nyomtatott országgyűlési jegyzőkönyvekből valók3 —, ki közvetlenül érezte, minden aurea libertas-a ellenére is a „nagy úr" tisztjeinek zsarnoki jogtalanságait, melyektől senki meg nem védelmezhette. De az arisztokráciáról legkeményebben mégis csak Felsőbüki Nagy Pál, a régi merev rendi alkotmány legnagyobb és legönzetlenebb híve nyilatkozott.4 „Egy szó-1 U. a. V. kötet. 61. 1. 2 Szabolcs megye első követének szavai. U. a. IX. k. 243. 1. 3 Szándékosan kerültük idézeteink kiválasztásánál a liberálisnak tartott követek, mint Bezerédj szavainak citálását. Az említett követek valamennyien vái'inegyei tisztviselők voltak, főjegyzők, alispánok, akik személyes tapasztalataik alapján beszéltek. Nem valami idealista emberszeretet hatotta át őket, amely esetleg befolyásolta volna ítélőképességüket. Jellemző Pálóczy nyilatkozata a jobbágyságról: „Az üres telkekkel practice így fog menni a dolog: hogy р. o. egy faluban hat elhagyott telek van, melyet a földesúr majorsági földjeihez csatolván, eddig jól műveltetett, most megnépesíteni tartozván azokat, kiadni is tartozik. Előáll hat jobbágy s által veszen mindegyik egy és egy telket, a földek művelésével egyiknek sem lesz baja, mert csak folyvást kell művelni azokat, gazdasága felállításával se lesz baja, mert kivált ahol épületi fajzás van, a földesúr erdejéből könnyen felépítkezik, sőt ha kereskedési fajzás van, az ura erdejéből még kereskedést is űz, így a hat esztendők eltelvén s magát sorsához képest jól megpénzelvén, mikor a 7. esztendő elkövetkezvén, már adóznia kellene, az ura fájából épített házat s telke haszonvételét jó pénzen eladván, a pénzzel odébb áll s új jobbágytelket száll meg, hogy ott is ily módon speculáljon." IT. a. XII. k. 264. 1. 4 Nagy tévedés volna Nagy Pált demokrata vagy liberális eszméktől vezetett embernek gondolni. Legjobban önmaga jellemezte felfogását éppen idézendő beszédének további részében. „Minden jól elrendelt országban a nemzet minden osztályának létéről és élelme keresése lehetőségéről rendel-
