Századok – 1923-1924

Értekezések - MISKOLCZY GYULA: A horvát kérdés (1790–1847.) 567

576 VIISKOLCZY GYULA. elfogása, Wesselényi beperlése. Arra sem gondolhatott azonban a kormány, hogy a horvátokra támaszkodjék; ott is gyanús jelenségek tünedeztek fel, terjedni kezdett ott is az ellenzéki liberális szellem, főleg Szlavóniában. • Annál feltűnőbb Kolowrat működése, mellyel az államkonferencia eddigi egységességét és összhangját az alsóbb kormányszervekkel megbontotta. Mikor a ma­gyar közvélemény már lázadozni kezdett Gráj mértékte­len izgatásainak hallatára, ő kitüntetésre ajánlotta a nagy agitátort, s a magyar kancellária véleménye elle­nére értékes gyűrűt ajándékoztatott neki. Ez a tény rendkívül fontos. Itt került először szembe egymással Kolowrat és a magyar főkormányszerv, s az utóbbi aka­ratának mellőzésével a miniszter kicsikarta a királyi ki­tüntetést, ami viszont nagy mértékben hozzájárult Gáj propagandájának sikeressé tételéhez, mivel az illyr törekvéseknek megszerezte az udvar támogatásának presztízsét. Általában, bármilyen kéréssel fordultak az illyrek Kolowrathoz, biztosak lehettek abban, hogy párt­fogóra találnak benne. Az aktákból nem lehet bizonyo­san megállapítani, hogy Ferenc Károly főherceg tény­leg Kolowrat mögött állott-e, de valószínűvé teszi az a tény, hogy az illyrek maguk ezt hirdették, s József fő­herceg is célozgat erre felterjesztéseiben. Azt azonban bátran kiemelhetem, hogy a kormány hivatalos mű­ködését szigorúan el kell különíteni azon kicsiny szláv­barát klikkétől, amelynek lelke Kolowrat volt, s amely­nek befolyását — úgy látszik — Ferenc Károly biztosí­totta. Ez utóbbiak működése a háttérben történhetett, Metternich, József nádor, sőt a legnagyobb valószínű­séggel Lajos főherceg megkerülésével. A szlavofil irány hatalmas változást jelentett a megkövült kormányzati rendszerben, éppúgy támadta elveinek konzervativizmusát, mint a magyar nemzeti eszme érvényrejuttatása. Ebből érthető, hogy ezen a területen az egész kormány szemben állott Kolowrattal. Semmi sem bizonyítja jobban ez utóbbi nagyságát, mint az az 1840-ben kelt véleménye, amelyben a horvátok fél­százados, eddig következetesen visszautasított követe­lése mellett száll síkra, a báni hatáskör épségbentartása mellett. Szerinte a monarchiának még egykor szüksége lehet a horvátokra a magyarok ellenében, s akkor jó lesz, ha a horvát nemzet reprezentánsának minél nagyobb hatalom lesz a kezében. Ez az első világos nyom azon

Next

/
Thumbnails
Contents