Századok – 1923-1924

Értekezések - MISKOLCZY GYULA: A horvát kérdés (1790–1847.) 567

A HORVÁT KÉRDÉS. (1790—1847.) . 577 állítás igazolására, hogy egyes kormány körök gondoltak a horvátok kijátszására a magyarokkal szemben, de hozzá kell mindjárt tenni azt is, hogy Kolowrat javaslatát nem fogadta el az államkonferencia; a Metternich vezetése alatt álló hivatalos politika nem akart tudomást venni erről a tervről. Kolowrat azonban ez után a kudarca uán sem adta fel a küzdelmet, csak kevesebb nyíltsággal folytatta, mint eddig. Érdekes történetírói feladat az 1840 és 1843 közötti évek történetének tanulmányozása. Az 1839/40. országgyűlés szerencsés kimenetele közeledést hozott létre a nemzet és kormánya között. Mednyánszky báró, a tanulmányi bizottság feje a siker reményében kezdette meg nagyszabású, gyökeresen magyar kultúrprogrammjának megvalósítását; hatalmas támaszra talált az ősz József nádorban, kinek lelke ekkor már teljesen összeforrott a nemzeti ideálokkal. Metternich ingadozott; egyrészt meleg viszonya a magyarrá lett főherceghez befolyásolta őt és minden kulturális haladás iránt érzett rokonszenve, amennyiben azt az állam valósítja meg; de másfelől Kolowrat szinte ontotta a memorandumokat, amelyekben könyörgött, fenyegetett, mindent elkövetett, csakhogy a magyar nemzetiség fejlesztését, mivel az veszedelmes lehetett a hazai szlávokra, meggátolja. A magyarság történetében döntő korszak érkezett el. Sohasem állott olyan közel eszményei békés úton való megvalósulásához, mint ekkor. Nagy előnyére vált a magyar törekvéseknek •— s ez ismét igen fontos vonás a horvát kérdés megrajzolásához, — hogy a kormány a magyarországi nemzetiségek ügyét sohasem azonosította a horvátokéval. A tótok, oláhok érvényesülésért való küzdelmét nemzetiségi, illetve tisztán kulturális problémának tekintette, az az ő szemében imponderabile volt; Horvátország végeredményben azért győzött, mert nemzetiségi küzdelme közjogi kérdések körül folyt le. A negyvenes évek elején nem sok öröme telhetett a bécsi vezető politikusoknak a horvátországi viszonyokban. A már izmossá nőtt illyr mozgalom megteremtője, Gáj, gyanúsan sokat utazott külföldre, nyíltan hazaárulással vádolták. Ugyancsak ezekben az években horvát arisztokraták megalapították a zágrábi kaszinót, amelynek pártja nem állott ugyan kifejezett politikai hitval-Századob, 1924. 1—VI. CsáiiM-fiizet. 37