Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 557^ terjedést vagy milyenek eredményezték a konzervatív erőknek szembeállítását, mindez pontosan végigkísérhető s így megismerhető a talaj, amelybe a szellemi mozgalmak magvai belehullottak vagy átplántáltattak. Mai tudásunkkal ugyanis, ha nem ismerjük a részleteket, egyenesen megfejthetetlen és érthetetlen dolgokra bukkanunk. Erre vonatkozólag keresve sem lehetne Szatmár megye másfélévtizecles történeténél jobb példát találnunk. Az 1832—6-i országgyűlésre a megye Kölcseyt az örökváltságra kedvező utasítással küldi fel, de ezt a tárgyalások alatt megváltoztatja, úgyhogy Kölcsey lemond és visszavonul. 1841-ben erős baloldali kilengés következik be: a híres „szatmári 12 pont" összefoglalja az ellenzék követelményeit és óhajait s ezzel, Kemény szerint, megalkotja a radikalizmus kátéját. De rögtön utána a konzervatívok kerekednek felül, úgyhogy a liberális közhangulat országszerte szinte megbotránkozik a hirtelen pálforduláson. A hírhedt 1843-i közgyűlésen, noha Uray vezetése alatt a tyukodi és gencsi kisnemesek tömegei is résztvettek rajta, mégis liberális követek választatnak meg, de csakhamar visszahívják őket, hogy azután 1848-ig konzervatívok képviseljék a megyét. Naivság volna ezt a hintalengést tisztán szellemi okokra vezetni vissza. Szatmárnak éppen úgy, mint valamennyi más megyének életébe, a XVIII. században még ismeretlen tényezők vonulnak be a nyugati demokráciának keleti tájszólásra lefordított jelszavaival: a tömegek. De ez a tömeg eleinte csak eszköz volt, amely mások intését követte. A vezető tényezők, amelyek küzdelmének eredménye volt a szatmárihoz hasonló állapot, Dessewffy Aurél szerint a következők voltak: Mivel a papság nem jelenik meg a közgyűlésen, az arisztokrácia visszavonul, ifjabb tagjait pedig a népszerűség hajhászata — gondoljunk Batthyány Alajosra — sokszor tévútra vezeti, „döntő szerep jut az állandóan jelenlevőknek, az ügymenet ismeretével és kitartással bíróknak s ezek: 1. a megyei hatóság (magistratus), 2. a birtokos megyei nemesség, amelyből a hatóság szerveztetni szokott, 3. az oly táblabírák, akik a megyei közigazgatásból élnek, 4. az ügyvédek, végre 5. mint karzat, a megyei ifjúság."1 Az öt tényező közül kétségtelenül legfontosabb 1 Gróf Dessewffy Aurél összes művei. (Kiadta Ferenczy József.) Budapest, 1887. 204. skk. 1.