Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

:558 MÁLYUSZ ELEMÉR. a Dessewffy felsorolásában második helyen említett középnemesség, mert hiszen ebből került ki a tisztviselői kar is, ennek volt módjában az alsó nemességet megnyerni, felhasználni saját céljai érdekében s ennek hatása alól nem vonhatták már ki magukat a 3. és 4. helyen említettek sem. Az a kevés monografia, amely bepillantást enged egy reformkori megye életébe,1 mind azt mutatja, hogy valóban csak egy-két család személyes vetélkedése az a keret, amelybe a szellemi élet beleilleszkedik s csak e családok roknosága, érdektársai teszik mozgalmassá a keretbe foglalt képet. A Dessewffytől felsorolt tényezők működésének feltüntetése a megyei levéltári, főleg a közgyűlési iratok, nemkülönben az illető családok tagjainak levelezése alapján mind megoldható feladat. Eddig pragmatikus előadás helyett legföljebb egy-egy kevéssé megbízható, vagy legjobb esetben is el fogúit memoáríró2 föl jegyzéseire voltunk utalva, ha a vidéken végbemenő mozgalmakat meg akartuk ismerni. Pedig ennek a harcnak pontos ismerete, legfőbbképen a módé, ahogyan a tömeget sikerült egyik vagy másik pártnak megszereznie, annál is fontosabb, mivel az egyes megyék határain belül folyó küzdelmek csakhamar túlemelkedtek e határokon és az egész nemzet sorsára döntő tényezővé tették az eddigi eszközt, a nemességnek legalsóbb, jobbágysorban élő rétegét, a szegény nemességet. A magyar társadalmi fejlődést éppen az különbözteti meg a nyugatitól, ahol nemcsak a városi polgárságot, de még a falusi földmívelő osztályt sem lehet figyelmen kívül hagyni az aktiv politikai tényezők közül, hogy ez a nagyszámú nemesi réteg, a szegény nemesség, amely t. i. gazdaságilag jobbágysorban élt, személyes nemesi jogait azonban megőrizte, volt az a tömeg, amely már nem puszta mozdulatlan anyag, de még nem is művelt, öntudatos, amely vezethető s amelynek hivatása, hogy az ügyes vezető szavának súlyt adjon. Amint a liberális ellenzék ennek köszönhette legelső sikereit, úgy a kormány is az adminisztrátori rendszerrel a 40-es évek közepén ennek segítségével nyert többséget. Ennek a döntő tényezőnek a történeti szereplésé-1 Pl. Bodnár—Gárdonyi: Bezerédj István. (Történeti életrajzok.) I—II. kötet. - Pl. Madarász József: Emlékirataim. 1831—81. (a fehérmegyei pártéletről).