Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17
48 MÂLYUSZ ELEMÉR. egyszerűen kidobta belőle a jobbágyot, kezérejutottak,1 azt mint pusztatelket majorsági földjéhez csatolva, maga míveltette meg szolgáival. Ezt az eljárást nevezték kurializálásnak. Ily módon 1827-ben 2177 telek volt a földesurak mivelésében, azonkívül volt 3057 elpusztult, de használható és 8149 használhatatlannak jelzett állapotban.2 Ha e legutóbbiaktól, mint terméketlenektől el is tekintünk, a földesuraktól elfoglalt telkek még mindig jobban megcsonkították az adóalapot, mint azok, amelyek a legszegényebb nemesek kezére kerültek. A legméltányosabb lett volna ezek megadóztatásával segíteni a jobbágyságon. Azonban itt a hatalmas uradalmak keretében egész pusztákat — ahol azonban aránylag nagyon jól jövedelmező juhtenyésztés folyt — kezükben tartó mágnások s a pár jobbágytelket kurializált középbirtokosok érdekei találkoztak s összefogásuk következménye gyanánt a jobbágytelkes szegény nemesség húzta a rövidebbet. Az 1825/7-i országgyűlés folyamán a rendek ellenállása több mint két hónapig tartó elkeseredett vita, többszöri üzenetváltás után tört csak meg s engedett a felsőtábla óhajának, amidőn beleegyeztek, hogy a szegény nemesség is írassék össze a jobbágysággal együtt. 1 Hogy ez szokásos eljárás volt, mutatják azok a felszólalások is, amelyek a jobbágytelkes nemest a földesúr hasonló önkényétől féltik: „A telekre vágyó földesurak elveszik a nemestől, akinek nincs védelmezője" — mondá a mosoni követ. Az 1825/7. országgyűlés jkönyve. II. k. 668. 1. — V. ö. u. a. III. к. 93. 1. a personális szavaival. — „ . . . midőn (a földesurak) csak a szegény adózó nép rovására kívánják felszabadítani a telkes nemes embert az adó alól, ők pedig, amint több példákat tudna mutatni a szóló, duplán is megveszik a robotot, sőt contributió alól kihúzván a telket, utoljára a telekről a szegény nemes embert elkergetik és ezt curializálják, akkor ezt nem liberálizmusnak, de elnyomatásnak és erőszakos elfoglalásnak tekinteni kelletik", — mondotta Trencsén megye követe az 1832/6. országgyűlésen. Jegyzőkönyv. XII. k. 112. 1. — A kurializálásnak érdekes és tipikus esetét beszélte el ugyanezen megye első követe: „Tud bizonyos esetet, hogy regulatio csinált desertát, így volt Bilitzen, ahol az úrbérbe több telkek mint deserták voltak följegyezve, ezeket majorsággá akarván fordítani az uradalom, a jobbágyság ellen pert indított, ez keresztül ment minden forumor, a vasas németek vették el a paraszttól a negyven sessiót." U. о. XII. k. 191. 1. 2 József nádor titkos levéltára. Acta extraserialia diaetae 1835. 107. sz.
