Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 545^ луок nem engedik meg az egyszerű átvételt s így egy magyarországi falu történeténél más szempontokat kell figyelembe venni. Mivel szellemi mozgalomról, fejlődésről nagyon kevés szó eshet, habár az erkölcsi felfogás hullámzásáról több alkalom is nyílik megemlékezni, az anyagi állapot feltüntetése lehet csak a főcél. Ebben a tekintetben pedig egyformán fontos a lakosság számának növekedése, a „népmozgalom"' és annak a területnek a változása, amelyen ez a népesség munkájából megélt. Mivel Csonka-Magyarországon nagyon sok falu a török kiűzése után szinte újból alakult, a régibb adatok összefoglalása után a településtörténeti rész a lakosságnak és a birtokba vett területnek összefüggő, szerves előadásban való tárgyalását kívánja meg. A lakosság számának megállapításával kapcsolatban korántsem szabad megelégednünk az általános, országos (1715., 1720., 1828.) összeírások adatainak feltüntetésével, bármennyire is legyenek ezek, főleg a legutóbbi, első látszatra részletesek, hanem segítségül kell hívnunk a földesúri összeírásokon kívül az anyakönyvek adatait is. Az ily módon összegyűjtött és egész napjainkig terjedő statisztikai anyag alapján lehet azután komoly eredmény reményével vizsgálni, hogy valóban állandóan egy helyben lakott-e a „glebae adstricta plebs" s nem szivárgott-e át a városba iparosnak vagy napszámosnak, nem volt-e a közelben pl. bánya, amely nagyobb mértékben vonzhatta volna magához. Ilyen előtanulmányok után lehet azután megrajzolni a falunak a mult században bekövetkezett proletarizálódását, a gyárak alakulásának és a kivándorlásnak immár történeti, befejezett tényben nyilvánuló hatását.1 A XVIII. században még minden falunak a lakossága ős-alkalmas példát nyújt az írás közben fölvetődő problémák megismerésére. Ilyenek pl. G. Dyhrenfurth: Ein schlesisches Dorf und Rittergut. Geschichte und soziale veríassung. (Staats- und sozialwissenschaftliche Forschungen. XXV. k. 2. füzet.) Leipzig, 1906. — L. Naumann: Zur Geschichte der sogen. „Kreisdörfer" im Naumburger Kreise. Thüringischsächsische Zeitschrift für Geschichte und Kunst. 1913. évf. 169. skk. 1. — Cl. Heydebreck: Markowitz. Beiträge zur Geschichte eines kujawischen Dorfes stb. 1 Alföldi falvainknál természetesen más figyelmet érdemlő szempontok is kínálkoznak. Például ismeretes, hogy első vasútjainkig, mivel a külföldön a vasutakat pótló csatornák csak tervezgetések maradtak, nálunk az árúkat tengelyen szállították s így a fuvarozás jelentékeny jövedelmi forrás volt. Nemcsak a kereskedelem történetével kapcsolatos tehát ez a kérdés, hanem annak a hatásnak a vizsgálata, hogy ez a foglalkozási ág az illető falu lakosságának vagyonosodását vagy könnyelmű tékozlását mozdította-e elő, a magyar faj lelkialkatát analizáló történetíró kezébe is felhasználható anyagot fog adni. Vagy másik általános foglalkozás volt ugyancsak az Alföldön a Tisza és mellékfolyóinak áradásaival kapcsolatban a gátkészítés, a kubikinunka. Századok, 1924. I—VI. Csánki-íüzet. 35