Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538
A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 541 az újkor terén, s itt megelégedtek a politikai események regisztrálásával.1 Végeredmény gyanánt tehát azt kell megállapítanunk, hogy helytörténetírásunk egyrészt nem állott az európai tudományosság színvonalán, másrészt pedig az újkori részt túlságosan kevés figyelemre méltatta. A helytörténet művelői módszeres iskolázottságának hiányát két általános szabályzat igyekezett pótolni, az autodidakták érdeklődését, munkaerejét helyes irányba terelni, másrészt pedig a megoldandó feladatokat is kitűzni. Az elsőt Pesty Frigyes készítette 1872-ben2 s kora, a kiegyezéskori Magyarország szellemi életének, minden iránti érdeklődésének volt jellemző terméke. Bírálója, egyúttal a második szabályzat elkészítője, Tagányi Károly, találóan jellemezte, mondván, hogy a megyei monografustól az illető terület teljes Konversations-Lexikon ját követelte meg. A második tervezet, mely „Vélemény a megyei monográfiák tervrajza ügyében" címmel 1894-ben jelent meg,3 logikusan átgondolt alaptételből indult ki: az illető terület szempontjából fontos adatok alkotják a megye történetének anyagát és ennek megfelelően az egyes községek történetének megírását tűzte ki a monografia legfontosabb feladatául. Helyesen, hajszálfinom pontossággal határolja el a monografiaíró munkakörét és a megbízható, pontos, részletadatok összegyűjtését teszi főfeladatává. Ugyancsak ez a felfogás érvényesült a megye általános története fogalmának megállapításánál. A szabályzat szerint ugyanis itt feldolgozás alá kerül minden adat, amely az egész területre vonatkozik, vagy arra nézve bármily szempontból is fontos. Ma, három évtized multán is, egyedüli kifogás gyanánt csak azt említhetjük meg, hogy a monografust túlságosan széttagolt részletek, minden egyes község történetének megírására utalja, kevés alkalmat nyújt a részleteknek lehető egy képbe való összefoglalására és nem akarván a tehetség szabadságát korlátozni, elmellőzi minden olyan szempont kiemelését, amely a monografus figyelmét, érdeklődését felkeltheti és őt munkájában útbaigazíthatja. 1 Pl. Komáromy A.: Nyalábvár és uradalma. Századok. 1894. évf. 2 A vármegyék történeti monograph iájának tervrajza. Századok. 1872. évf. 412. skk. 1. 3 Századok. 1894. évf. 364. skk. 1.
