Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

542 MÁI.YUSZ ELEMÉR. Hatása csak két monográfiánál mutatható ki. Borovszky Csanád megyé-jét teljesen ennek útmutatása szerint készíti el, azonban csak 1715-ig halad és így az általános fejlődést is csak csekély levéltári anyag alapján vázolhatja. A másik, Szolnok-Doboka megye eljut a jelenkorig, de a községek szerint szétaprózott adatok közül csak a legrégebbiek összefoglalását kísérelte meg közigazgatás- és gazdaságtörténeti mesterművében maga Tagányi, az újkori rész szerzője ellenben megelégedett a vármegyei institúció általános ismertetésével. A többi monografia nem követte a Tagányi-féle programmot, íróik ambíciójának a Pesty-féle rendszerezés inkább megfelelt. Kétségtelen, hogy az ilyen és hasonló monográfiák megjelenése amellett szól, hogy a magyar olvasóközönség egy részének tudásvágyát a hevenyében összeállított pár adat is kielégítette. Másik, fejlettebb intelligenciájú részére azonban a tudomány valamennyi szempontjának és érdekének figyelmenkíviil hagyása káros következményekkel járt, mert elidegenítette azt a történelmi művek olvasásától. Mivel pedig a szakembereknek a tudomány színvonalán álló középkori tárgyú cikkei mindkettőre hatástalanok maradtak, mély szakadék keletkezett a tudomány és az olvasóközönség között, amely még csak tovább fog mélyülni, ha az olvasókat ilyen művekre hagyjuk vagy kényszerítjük. így az olvasóközönség vagy intelligencia részéről teljes közömbösség, tudományos szempontból pedig alacsony nívó jellemzi helytörténeti irodalmunkat. Ebben a szomorú helyzetben a tudomány és közönség közötti kapcsolatot oly módon kell megtalálnunk, hogy a jövőben megjelenő művek megfeleljenek a tudományosság minden fokozott követelményének, másrészt alkalmasak legyenek a közönség érdeklődését felhívni, azt olvasásra bírni, neki olyan ismeretanyagot nyújtani, amely új, hasonló könyvek olvasására ösztönzi s ezzel egyáltalán olvasásra szoktatja. Ennek a kettős célnak elérésére a Tagányiétól egyes pontokban eltérő tervet kell megállapítanunk. Ez a Programm ugyanis elsősorban a középkori anyag feldolgozására illik rá s itt, főleg településtörténeti problémák feldolgozásánál más módszer szerint nem is lehetne eljárnunk. Ellenben a XVIII. századi anyag feldolgozásánál egy megye valamennyi községére vonatkozó adat összegyűjtése sem fog az írónak módot nyújtani a megye