Századok – 1923-1924
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538
540 MÁI.YUSZ ELEMÉR. álló anyag csekélysége következtében, még a kis részlettanulmányokból is a nemzet egyetemes fejlődésének föltüntetésére szolgáló következtetést vonhatott, hanem legfőbbképen azt a maga nemében páratlan művet, amely a, kutatók munkáját rendkívül megkönnyítette: a „Magyarország történeti földrajzát a Hunyadiak korában", amely idősebb történetíróinknak az egyetemes, az általános felé irányuló érdeklődésének legszebb tanúsága. Nyugodtan állíthatjuk, hogy hozzá hasonló átfogó munkát hiába keresünk akár a német, akár a francia irodalomban. Amint ott egy kutató egy-egy territóriumnak csak kis részét dolgozta fel, úgy emitt is szinte csak egyetlen département történeti földrajzát készíti el.1 Egész Magyarország területére kiterjedőleg rekonstruálni hazánk középkori topográfiáját oly óriási feladat, hogy hozzákezdéséhez nagy lelkierő kellett, kiviteléhez pedig nem kisebb energia. S ez a feladat, amellyel máshol csak generációk és társulatok mertek birokra kelni, nálunk egyetlen embernek hangyaszorgalmára volt utalva. Ez a páratlan munka megadja megyéink és városaink középkori történetéhez a szilárd, okleveleken nyugvó alapot, amelyen a kutató nyugodtan tovább dolgozhat, megadja a legnehezebb, az első tájékozódást, amelynek segítségével útnak lehet indulni. Ahol ez a biztoskezű vezető hiányzik, ott, az újkori kutatás és feldolgozás terén, azonnal szembetűnő a nagy különbség; ezek a tanulmányok értékben mögötte állanak a Csánki segítségével feldolgozott középkori tárgyú értekezéseknek. Ebben a tekintetben azonban figyelembe kell még vennünk a közép- és újkori történetírás anyaga, az oklevél és akta között meglevő különbséget is. Mert nemcsak az anyag, az akták kívántak más módszert, mint amelyet kutatóink az oklevelek tanulmányozása közben elsajátítottak, hanem az aktáknak folytonos gazdagodása is új feladatok elé állította az írókat. Ezekkel a követelményekkel megyei monografusaink nem tudtak megbirkózni s részlettanulmányaink szerzői is, amíg szívesen foglalkoztak a középkor gazdaság- és társadalomtörténeti problémáival, addig teljesen mellőzték ezeket 1 Pl. Aug. Longnon: Dictionnaire topographique de la Marne.
