Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A helytörténeti kutatás feladatai 538

MÁLYUSZ ELEMÉR: A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS FELADATAI. 539 A mi történetünkben alig két-három ilyen territóriumot különböztethetünk meg, úgymint a tulajdonképeni Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot, Szlavóniát s a középkorban még a bizonytalan közjogi helyzetű délvidéki bánságokat. Megyéink határai politikailag nem szabdalták fel független, külön részekre az országot s így a némethez hasonlóan virágzó helytörténetírás sem fejlődhetett ki. A mi megyei monografusunk nem foglalkozhatott munkájával kapcsolatban fontos politikai eseményeknek források alapján történő megírásával, hanem első látszatra túlságosan is jelentéktelen részletekkel kellett bíbelődnie. Ezért történetíróink legnagyobb része bizonyos averzióval tekintett a részletfeldolgozás munkája elé s energiáját szívesebben fordította általános történeti jelenségek vizsgálatára és megírására. Ezzel azonban ismét együtt járt, hogy a monográfiákat, túlnyomórészt, módszeres iskolázottságon keresztül nem ment, vidéken élő autodidakta történetkedvelők írták meg, akik munkájukban sablonszerűén jártak el, mivel invenciójuk új szempontok szerinti feldolgozásra nem volt.1 A milleniumi ünnepségekkor jelent még meg a legtöbb komoly történeti monografia, az utóbbi két évtizedben azonban csak kivételes jelenség volt egynek-egynek a megírása. Komoly baj, ha tekintetbe vesszük, hogy a német történetírás magas fejlettségét nem kis mértékben a módszeresen dolgozó részletkutatásnak köszönhette. Ha eltekintünk az autodidakták munkáitól, a szakképzett történetírók tollából kikerült helytörténeti részlettanulmányok túlnyomórészt a középkorral, foglalkoznak. Ennek a jelenségnek okául nemcsak történetírásunknak a középkor iránti nagy rokonszenvét s azt a tényt kell megjelölnünk, hogy a monografus, a rendelkezésére Geschichtsblätter. I. к. 1. skk. 1. — A. Kastner: Zur Ortsgeschichte. ü. о. X. к. 237. skk. 1. — A. Tille: Nachwort. U. o. 249. 1. — P. Albert: Ortsgeschichte. U. o. III. k. 193. skk. 1. — M. Vancsa: Über Landes und Ortsgeschichte, ihren Wert und ihre Aufgaben. Wien. 1902. 1 Jellemző, hogy az a két német folyóirat, amely a helytörténeti kutatás methodikai kérdéseivel foglalkozik, úgymint a hét évtizedes Korrespondenzblatt des Gesamtvereins der deutschen Geschichts- und Altertumsvereine és az immár negyedszázados mullra vis-szatekintő Deutsche Geschichtsblätter egyetlen hazai könyvtárunkban sincs meg.