Századok – 1923-1924
Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495
AZ ŰZÖK ÉS KOMÂNOK TÖRTÉNETÉHEZ A XI—XII. SZ.-BAN. 535 egyéb megjelenésével kapcsolatos körülmények következtében a „fekete" melléknévvel különböztettek meg. Ennek meggondolása után számot kell tehát vetnünk annak a lehetőségével, hogy a fekete kán elnevezés esetleg más népre is vonatkozhatik. Az előzőkben arra az eredményre jutottunk, hogy a cserhalmi ütközetben legyőzött ellenséget minden valószínűség szerint azok között az úz = tork törzsek között kell keresnünk, amelyek akkor Magyarország keleti határainál tanyáztak. Számbavéve már most azt a körülményt, hogy a Képes Krónika e népet kánnak mondja és hogy az oroszok a tork törzsek megjelölésére a Cernii Klobuky elnevezést használták, a „kún" népnév és a „fekete" melléknév olyan találkozásával állunk szemben, amely mindenesetre figyelmet érdemel. Felvetődik tehát az a kérdés, kapcsolatba hozható-e a hún-krónikában szereplő fekete kún nép a Cernii Klobukyval ?l A hún krónikának abból a szövegrészéből, amely szerint a húnok „ Bessorum et Comanorum alborum terras tran-sierunt. Deinde Susdaliam, Rutheniam et nigrorum Comanorum terras ingressi tandem usque Tize flumen .... pervenerunt",2 a fekete kúnok földjének fekvését pontosabban meghatározni nem tudjuk.8 Annyit azonban mindenesetre megállapíthatunk, hogy a Ruthenia és a Tisza közötti útvonalba a Cernii Klobuky törzseinek azok a népes és nagykiterjedésű szállástelepei, amelyek a kievi fejedelemség délnyugati határszélein Куниль (Kunil) nevű telepük" körül terültek el, mindenképen beleestek és hogy e leírással a Cernii Klobuky törzsei minden nehézség nélkül vonatkozásba hozhatók. 1 Cernii Klobuky-ról beszélünk, mert az a nézetünk, hogy abban az esetben, ha a fekete kún népnév vonatkozásba hozható a torkokkal, úgy e megjelölés а XII. századtól kezdve minden valószínűség szerint kiterjedt egyszersmind a Cernii Klobuky-nak a torkok vezérlete alatt az orosz határok mentén egybeverődött, összekeveredett többi vegyülék törzseire is. a Kézai krónikájából i. h. 481. 1. 3 Thuróczi krónikájában e szövegrészt a következő átdolgozásban adja: „Capitanei supradieti (t. i. Hunorum) . . . Bessos ac Cumanos albos, tandem Susdalos, dehinc Ruthenos, crudeli sub dominatione pertranseuntes in nigram Cumaniam, quae nunc Moldavia forte creditur, devenerunt . . . in Pannoniam." Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum. I. Vindobonae, 1766, 70. 1. Thuróczinak a nigra Cumania-ra vonatkozó megjegyzésében egyáltalában nem látunk okot arra, hogy a fekete kúnok földjét Moldva területére kellene helyeznünk. Nem lehet továbbá ezzel azt sem bizonyítani, hogy Moldvát valaha tényleg nigra Cumania-nak hívták volna, amint azt Ilié Gherghel feltételezi. Zur Geschichte Siebenbürgens Wien, 1892. 34 és k. 1. 4 V. ö. N. P. Barsov i. m. 139. 1.
