Századok – 1923-1924

Értekezések - KOSSÁNYI BÉLA: Az úzok és kománok történetéhez 495

520 KOSSÁNXJ BÉLA. szomszédos fejedelemségekkel határos Don-Dnyeszter vidéki pusztaságokra sodorta. 915-ben jelentek meg először a besenyők orosz területen,1

majd a bolgár hatalom aláhanyatlása következtében csakhamar elözönlötték az Al-Duna vidékét is.

2 A X. század folyamán és a XI. század első felében mint megtámadottak vagy mint támadók sok véres harcot vívtak velük az orosz fejedelmek. Azonban egyrészt a folytonos harc, másrészt keleti szomszédjaiknak a X. század vége felé újból reájuk nehezedő nyomása megosztotta, szétforgácsolta erejüket és új vándorlásra kényszerítve őket, megdöntötte a Don és az Al-Duna vonala között elterülő síkságon korábban kivívott uralmukat is. 1036-ban egyesült utoljára a besenyők népe Kiev ellen * nagyobb, a törzsek jelentékeny erejét igénybevevő vállalkozásra. A továbbvándorlásban elszakadt, visszamaradt kisebb töredékeikről, kik megvonultak a régi szálláshelyeiket elözönlő népek uralma alá, még több mint egy évszázad után is szólnak az orosz évkönyvek, nagyobb tömegben azonban ez időponttól kezdve orosz területen már nem mutatkoztak, bár a Dnjeper környékét a byzanci források tanúsága szerint végleg csak a század közepén hagyták eL Az orosz fejedelemségek keleti határszélein a XI. század első felében új, a besenyőkkel rokonnak tartott,4 de azoknál hatalmasabb ellenségek jelentek meg, akiket az évkönyvek Торкы ( Торци, Torky, Torci) és Половцы (Polovcy) néven emlegetnek. A torkokat már régebbről ismerték az oroszok. 985-ben, amikor azok még a Volga vidékén laktak, szövetségükben hadakozott Volodimir a volgai bolgárok ellen.5

Maga előtt űzve a besenyőket a torkok népe azonban az idők folyamán, mind nyugatabbra nyomult. 1055-ben elérte már a Dnjeper vonalát,0

sőt azon túl is terjeszkedett, A torkok megszállván az orosz fejedelmségek érdekkörébe tartozó és korábban a besenyőktől lakott Dnjeper-vidéki pusztaságokat csakhamar 1 Povësti (I.) i. h. 26 1.. ' V. Vasilevskij: Виза1тя и Печенеги. Журн. Минист. Народи. Просв-Ьщешя. 1872. Част CLX1V. novemb. köt. 119. és k. 1. 3 Povësti az ú. n. Laurentius-féle kézirat szerint. Полное co6paiiie русскихъ хЬтописей. Изд. Археографической Коммиссш. Том-ь I. Szentpétervár 1846. 65. 1. * A Povesti ma még ismeretlen írója bibliai genealógiájukat adva, mindhármukat a torkmenekkel együtt Ismaeltől származtatja. Povesti (I.> i. h. 163. 1. 5 U. o. 56. 1. « U. o. 114. 1.