Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

A REFORMKOR NEMZEDÉKE. 35 a földesúr engedélyétől tette függővé, korlátozta a jobbágyi haszonvétel eladhatását s vissza akarta fejleszteni a községi önkormányzatot, amennyiben kivette kezéből az igazságszolgáltatást.1 S így, noha megengedte az örökváltságot, az „elavult" munkálatok átdolgozásának köpenye alatt tulajdonképen az önös érdek, a kicsinyes, szűklátókörű, csak a mára gondoló értelem húzódott meg. Ezt a tehertételt örökölte az ú. n. első liberális nemzedék, mely 1830 után szerepelt, mikor Párizsban már szociális forradalmak dúltak. Ezzel a gátló erővel kellett számolnia minden kormány férfiúnak, ki Magyarország sorsát intézte. Lassú, fokozatos reformról, amilyent az 1792/3-as munkálatok akartak, most már szó sem lehetett. A reform-országgyűlések eredménye — attól eltekintve, amit az ellenzék hosszú küzdelemmel kicsikart — erről tanúskodik. A visszafejlesztett 1828/30-as munkálatok alapján nem lehetett Mária Terézia korából lassan lépegetni ki •és a művelt államok sóvárgott nívójára eljutni. Magyarországot pedig bürokraták kormányozták s így az említett tehertételt legelőször a legnagyobb magyarnak kellett figyelembe vennie. Fellépésekor semmi sem volt, ami az egész nemzet közérdeklődését úgy leköthette volna, mint egykor az 1792/3-as munkálatok. Az 1828/30-i javaslatok nemcsak az egyetértést, de még a megértésre irányuló törekvést sem tudták a magyar fajban felébresztem.. Vezető nélkül állott a nemzet, mely csak tömeg volt, keresve azt a férfiút, ki irányt tudna mutatni. Ezt a helyzetet, a reménytelen tapogatózás és sóvárgás korát legtalálóbban Kölcsey jellemezte: „Mi sokaság vagyunk; s mi tarthat bennünket együvé, mi vezethet bennünket egy felé? az még találni való."2 Hiányzott valami, aminek hiányát mindenki érezte, hiányzott valami bűvös szer, amely megindítsa az eltespedt közéletben a tisztulás folyamatát, hiányzott, ami megindítsa „a fejlést és valami pontra vonódást". Ezt a jegecesedési pontot mutatta meg programmjában Széchenyi, e körül akarta kiépíteni a magyarság jövőjét, köréje vonni széthúzó fajának minden divergens tetterejét s e mellett agitált hallatlan energiával. 1 Bodnár-Gárdonyi: Bezerédj István élete. I. k. 277. skk. d. röviden jellemzi az 1827-i munkálat tartalmát. 2 Kölcsey naplója. 1848. 9. 1. Л