Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: A reformkor nemzedéke 17

A REFORMKOR NEMZEDÉKE. 23 tábla tárgyalásaiban a hallgatóság is részt vett: nemcsak a karzatokat töltötte meg, hanem a követek székei között is elfoglalt minden talpalatnyi helyet, tetszésnyilvánításával kísérte az ellenzéki követek beszédét, „lelkes" éljenzéssel jutalmazta a szép oppozíciós szónoklatokat, lehurrogta a kormánypártiakat, úgy hogy nem egy esetben a mérsékeltebb irány képviselői nem is mertek felszólalni s a radikálisok sokszor csak így szerezték meg a győzelmet. E hallgatóság jurátusokból^ az ú. n. országgyűlési ifjakból került ki s készséges támogatója volt minden hazafiasnak tetsző túlzásnak. Viselkedése akadályozta a békés és zavartalan munkát. Senki sem érezte jobban a helyzet tarthatatlan, a constituante tanácskozásaira emlékeztető voltát, mint Széchenyi. Nemcsak naplóiban tör ki panaszokban.1 Már a Kelet népé-h&a. is a francia forradalmat juttatja eszébe „a karzatoknak, a hallgatóknak azon parancsoló felhevülése, mely a lehető legnagyobb egyes hatalomnak is dacol, minthogy korlátlan szenvedelemtől hajtva, mint felbőszült szélvész mindent maga előtt lerombol" -s a forradalom előestéjén, 1847-ben (november 15) az országgyűlésen nyíltan is felszólalt azon képtelenség ellen, hogy oda nem illő elemek döntsék el a tanácskozást. Ugyanez volt a mérsékeltebb ellenzéki politikusok felfogása is, csak a nagy izgató, Kossuth tudta céljai eléréséhez ezt az eszközt is mesterien felhasználni, ö annyira ment, hogy egyszer szorongatott helyzetében már egy bizottsági ülésre is hallgatóságot akart magával vinni s tervét csak Széchenyi ellenállása tudta meghiúsítani.' A kormány Széchenyinél is jobban szeretett volna megszabadulni a fejére nőtt veszélytől. József nádor már az 1832/6-i országgyűlésen, amikor az ifjúság viselkedésével botrányt is okozott, erélyes rendszabályok foganatosítását tartotta szükségesnek4

s javaslatainak alapelvei ugyanazok voltak, mint az 1792/3-i bizottságéi, 1 Zichy A.: Gróf Széchenyi István naplói. Budapest. 1884. 536. skk. 1. 2 II. kiadás. 33. 1. 3 Kovács L.: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve. II. k. 33. skk. 1. 4 Ballagi G.: A nemzeti államalkotás kora. (Mill. tört. IX. k.) 310. és 337. 1. ^ ^-v«- se