Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 206

-történeti irodalom. 209 elitéli. Még a régi uralom igazi politikusaira nézve is kellemetlen lett volna. De ezek meg tudták volna védeni az ország méltóságát. Így azonban Károlyiék önérzet- és méltóság-hiánya Belgrádban ellenszenvet és visszautasító benyomást keltett, mely Magyarországnak csak kárára volt. — 74. reggeli szám. Gr atz Gusztáv. Tage der Erinnerung. Az újság fent említett számában közölt naplókivonat. — 79., 80. reggeli szám. Gratz Gusztáv. Der Tote auf Madeira címmel Werkmann munkájának kimerítő ismertetését adja. A munkának fő jellemvonása az igazságszeretet. Ha a meghalt uralkodó, a szerző véleménye szerint, hibázott, azt magyarázni és érthetővé tenni iparkodik, az igazság eferdítését azonban kerüli. Az egyes szereplőkről, akiknek az uralkodó tragédiájában részük volt, természetesen bizonyos keserűséggel és élességgel nyilatkozik. Joggal-e, azt a későbbi kutatásoknak lesz a feladata megállapítani. A szerző politikai tekintetben osztrák érzelmű. A könyvben vannak célzások, melyekből következtetni lehet, hogy a szerző az urakodónak elhatározásaival, különösen a Magyarországra vonatkozókban, nem értett egyet. Annál érdekesebb Magyarországra nézve az, hogy az uralkodó számkivetése egész ideje alatt elsősorban magyar királynak tekintette magát és elhatározásaiban s cselekedeteiben Magyarország ügye vezette. Az országot a jövőben teljesen független és nemzeti Államnak gondolta, mely szabad elhatározás alapján esetleg államjogi vagy nemzetközi viszonyokban önállóan fog más államokkal szövetkezni. A munka nagy részében szerző kimerítően szól az uralkodónak viszonyáról Németországhoz, béketörekvéseiről. Nagyértékű a király és József főherceg közt folyt levelezés közzététele. Jelentékeny helyet foglalnak el a könyvben a királynak Magyarországba való kétszeri visszatérési kísérletére vonatkozó adatok. — 85., 86. reggeli szám. Alexander Bernát. Graf Stefan Tisza, összes munkái első kötetének ismertetése kapcsán Tisza jellemzését adja. Kiváló embernek mondja, aki rendkívül képzett nemzetgazda volt, kitűnő tájékozottsággal a politikában. Politikai lángész, erőteljes személyiség. Deák, Andrássy, Tisza Kálmán óta a legnagyobb államférfi. Midőn látta, hogy az, amit e nagyok alkottak, veszélyben van, akkor nem habozott, nem ingadozott. Legfőbb hitelve volt a királyával kibékült és a hagyományain újra virágzó Magyarország, melyet a radikalizmus veszélyéből meg kell menteni. Ezekben nem ismert alkut. Telve volt belső meggyőződésével. A legbecsületesebb politikus volt. Szerző Tisza jellemzése után áttér a munka tartalmi ismertetésére. — 97. reggeli szám. Gratz Gusztáv. Graf Julius Andrássy. Andrássy államférfiúi működését jellemzi. Andrássy jó magyar volt, de a nagy világgal való kapcsolatot sohasem tévesztette szem elől, s a magyar kérdést is messze távlatból tudta megítélni. Jellemző Andrássyra az a művészet, mellyel politikáját Magyarország, s csakis Magyarország érdekeivel hozta összefüggésbe. Magyarországot az európai népcsalád egyik tagjául tekintette, s látta az összefüggést a magyar érdekek és az európai politika általános érdekei között, Az utólagos kritika ma kifogásolja Andrássy államférfiúi működését, különösen a világháború eseményeinek világánál. E ezerint a német szövetség, Bosznia elfoglalása, sőt még a monarchia föderalisztikus átalakulása elleni állásfoglalása az országot a világháború katasztrófájára vezette. Ez téves felfogás. Andrássy oly politikát folytatott, mely teljesen magyar volt. ö akadályozta meg Ausztriának a szlávsággal való megbékülését (Hohenwart). Látta, hogy a szlávság és ennek expansiv törekvései az utolsó évszázad folyamán mennyire veszélyeztették Magyarország létét, függetlenségét. Politikájának célja az volt, hogy Törökország ne kerüljön orosz kézre s ezáltal a monarchiát délről is be ne kerítse és szét ne morzsolja. Andrássy politikája helyes volt s megfelelt Magyarország erdekeinek. Minden más politikával Magyarország már előbb szétmorzsoló-Századolf, 1923. I—VI. füzet. 14