Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv 205

-történeti irodalom. 205 Magyar Irredenta. 1923. 1. sz. Tisza István grófnak eddig nyiU Dánosságot nem látott bizalmas felterjesztései. Három irat, 1915. március 26., 1916. január 21., 1916. január 21. kelettel. Az első Frigyes főherceg főparancsnokhoz van intézve, amelyben a k

cseh katonaság szellemére és megbízhatatlanságára hívja fel a főherceg figyelmét. Vezetését megbízható tisztekre kell bízni, a gyáva magatartásra példás büntetést ajánl. A második levél a katonai iroda főnökéhez van intézve, s ebben kéri, hogy a főherceghez intézett bizalmas átiratot a király elé terjessze. A harmadikban ismét a főherceg figyelmét hívja fel arra, hogy a tisztek némely köreiben magyarellenes áramlatot lehet tapasztalni, amely bomlasztó hatást gyakorolhat. Magyar Nyelv. XVIII. évf. 1922. Németh Gyula: A besenyők ismeretéhez. A Konstantinos Porphyrogennetos De admin, imp. с. művének -37. fejezetében közölt nyolc besenyő törzs nevének megfejtése. Valamennyi, még a görög átíráson át is megmagyarázható ó-török szó. A nagyszentmiklósi ú. n. Attila kincsén levő görögbetűs feliratban is két besenyő tulajdonnév van. — Hóman Bálint: Még egyszer a hún-kérdés. Visszautasítja Király György vádjait, melyek e kérdésnek politikai szempontokkal való összekeveréséből erednek. E kérdésekhez elsősorban csak történeti kritikával szabad nyúlni, ezen az alapon továbbépíthet a filológia és a и ép tan; a napi politikát azonban teljesen ki kell zárni. — Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Vizsgálja XI,—XIII. századi neveinknek •eredeti jelentéseit, melyek művelődés- és társadalomtörténeti tanulságokat rejtenek. E nevek eredete: testi tulajdonságok, rokoni viszonyok, állat- és növénynevek, cselekvést kifejezők és jellemnevek és hasonlók. — Tolnai Vilmos az aradmegyei Simánd koldusközségnek nyelvéről szól, melyről Oláh Miklós tudósít. A koldusok a társadalomban külön önjogú alakulat voltak. — Siebenbürgen, Erdély német nevét Bedeus Gusztáv szász kutató már a szászok betelepedése előtti források ,septem castra' megjelölésében látja; a Cibin: Szeben: Sieben származtatás nem állja meg helyét. — Melich János: Szvatopluk, Nagy-Morávia 870—894 közt uralkodott fejedelmének nevét magyarázza. Összláv alakja Szvetoplk és ,szent sereg' a jelentése. Régi forrásainkban hat változata van e névnek. — Német Gyula: Karcag városának nevét a kún ,karszok' : pusztai rókát jelentő személynévből magyarázza. — Zichy István Grexa Gyula: A Csaba-monda c. tanulmányáról mond helyreigazító bírálatot. — Melich János Moson magyar nevét ó-bajorból származtatja; jelentése: ingovány volt. A XII. század plején németül a Misenburg, majd a mai Wieselburg váltja fel. A magyar név megtartotta eredeti alakját. — Jakubovich Emil Rilius Mihálynak 1517-ben megjelent történeti munkájában előforduló .Herdechelin' névről kimutatja, hogy ez ,Erdőelve' Erdély torz alakja; Benczédi Székely István pedig Világkrónikájában Géza, Gejca helyett Seita-t ír. — Zichy István az arabs forrásokban található adat.ot, hogy a magyarság húszezer lovasból állt, úgy magyarázza, hogy hűn—ó-török szervezet szerint két ,tümen'-ből, tízezres seregből állott (mai nyelvünk ,töméntelen' szavában is megvan). Ez a laza törzs- és nemzetség-szervezetnél fejlettebb állapotra mutat. — Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások c. művének méltatása Pais Dezsőtől. — Fehér Géza: Bolgár-magyar vonatkozások az V.—XI. században c. tanulmányának bírálata Zichy Istvántól. XIX. évf. 1923; 1.—6. füz. Karácsonyi János a bihari Gyán falukról (Kötegyán, Mezőgyán, Vizesgyán) kideríti, hogy a XI.—XII. században letelepedett valiónok János nevéből erednek. — Melich János szerint a Constantinusban előforduló Tica folyónév a Tisza-nak tájnyelvi ejtése, mely még ma is részben külön vízfolyást, részben magát a Tiszát is jelenti.