Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 206
206 történeti irodalom. — Labore folyónévről ugyanő kimutatja, hogy szláv átvétele az ó-török ,Al-bars', a. m. hős párduc személynévnek. — Pais Dezső: A Turóci fennsík helynévtörténete c. cikkében részben Mályusz E. művét bírálja, részben a helynevek történeti vonatkozásait fejtegeti. — Jakubovich Emil a tihanyi alapítólevélben előforduló ,Segisto' olvasását helyesbíti ,segisti' alakra, mely a mai Sükösd-nek neve. — Melich János az Érd mellett levő Százhalomban ó-török emlék nyomát látja. Nyelvtudományi Közlemények. XLVI köt.l.filz 1923. Gomhocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány című tanulmányának második részében a ,Magna Hungaria' fogalmát tisztázza, mely a XIII. században, különösen Julián utazásaival kapcsolatban került a történelmi irodalomba. A szerző Juliánnak mind a két útját s a róluk szóló irodalmat fejtegeti. Julián tudósításának kritikai alapon teljes hitelt ad, t. i. hogy valóban magyarokat talált Nagy-Magyarországban s a kölcsönös nyelvi megértést sem tartja lehetetlennek. Az e réven felmerült baskir-magyar rokonság elméletét azonban minden való alapot nélkülöző, tudós eredetű hagyománynak ítéli. Nemzeti Újság. 1922. 154. szám. Ifj. Kriszt Béla, Nyolcszázéves az aranybulla. Történelmi visszapillantás. — 1923. 47. szám. Váradi Antal. Séta Pest múltjában. A városi jegyzőkönyvekből az 1698—1832 közti évek fontosabb eseményeire vonatkozó adatokat közöl. — 51. szám. Túri Béla. Andrássy Gyula gróf. Vázolja államférfiúi munkáját, melyet a merészség, a nagyvonalúság és a határozottság jellemez. Zsenialitása által pozícióját mindig csak az elérhető cél érdekében mérlegelte és csak akkor tartotta meg. — Egy nagy magyar államférfiú élete, névtelen cikk, Andrássy Gyula gróf pályáját nyújtja az emigrációtól a külügyminiezterségig. 8 Órai Újság, 1923., 33. szám. Benedek tábornok tragédiája. Horánszky Lajos: „A régi Magyarország küzdelmeiből" sajtó alatt levő I. kötetének egy részletét közli Königgrätz tragikus hőséről. — Szász Károly. Tisza-könyvek címmel a „Tisza-Évkönyv" és gr. Tisza István munkái I. kötetét ismerteti. — 63. szám. Mikszáth Kálmán. Mi volt az oktobrizmus lényege? Végigkísérvén az oktobrizmust kezdetétől fogva, arra az eredményre jut, hogy annak lényege az a törekvés, mely az öncélt a nemzeti érdek fölé helyezi, a szabadportyázást a fegyelem fölé, a léha kritikát a becsületes munka fölé, a lelkiismeretlen jelszavakat az igazság fölé, a sikert a becsület fölé. — 74. szám. Nadányi Emil. Deák és Tisza. Az 1873 i fúzió történetét eleveníti föl. Orosházi Újság. 1923., 57. s köv. sz. Orosháza története. Balassa Pál 1844 ben megjelent „Orosháza múltja és jelenének rövid vázlata" című munkáját közli újra egész terjedelmében. Pester Llyod. 1922., 276. esti szám. Wertheimer Ede. Aus dem politischen Nachlass des Grafen Taaffe. Taaffenek sajtó alá rendezett hárahagyott iratait ismerteti. A munka Ausztria történetére a mult század második felében nyújt fontos adatokat. Feltárja Ferencz József azon tervét, mint vezette Ausztriát monarchikus alkotmány leple alatt autokratikus uralom felé. Az iratok különösen Ausztria belső viszonyaira vonatkoznak; de Magyarországra is bírnak jelentőséggel. Itt első sorban Klaudy prágai polgármesternek Deákkal foglalkozó iratát ismerteti, mely semmikép sem méltó Deák Ferenchez, akinek oly szavakat tulajdonít, melyek nem igen valószínűek. Foglalkozik Eieger cseh politikus iratával, melyben elveti Bismarck azon tervét, hogy a monarchia súlypontja Budapestre helyezendő. Az örökös tartományokat a német császár szuverénitása alá rendelné, csak Magyarországot hagyná meg szuverén államnak, s ezt nagyon is kérdéses törökországi területek hozzácsatolásával egészítené ki. Az ismertetés
