Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság 200

200 történeti irodalom. hozzák magáikkal, de ez a velencei humanizmus virágkora, a velencei éiútészet ekkor alkotja legragyogóbb műveit, s a festészet is eljut, ha nem is Tizianhoz, de a Belliniek iskolájához. Ezekben számolhatunk be röviden Kretschmayr munkájának második kötetéről. Ismételjük, hogy a magyar vonatkozású részek alaposabb kritikáját itt nem volt szándékunk adni, inkább csak fel akartuk hívni a figyelmet e könyvre, amely okvetlenül helyet kér a magyar történelem bibliográfiájának jelentékenyebb számai közt. Rámutattunk néhány hibájára — s ezeket még más kifogások is követhetnék —, de hangsúlyoznunk kell, hogy, ha jelentékenyen új eredményekkel nem is gyarapította tudásunkat a szerző, igen derék munkát végzett, mert olyan kézikönyvet adott Velence életének virágkoráról, amelyhez mindig bizalommal fordulhatunk,, mert néha tán cserbenhagy, de lényeges dolgokban soha nem vezet félre bennünket. A munka tulajdonképpeni célja ez volt, s ennek tisztességgel megfelelt. Patek Ferenc. Folyóiratszemle. A Hét. Temesvárott hetenkint megjelenő lap. 1922. évfolyam 5. szám. Szentkláray Jenő: A bánság elnevezése. Abból az alkalomból, hogy a napi sajtó nyelvtani szempontból vitatta a Bánát elnevezésének helyességét, kimutatja a Temesi Bánság elnevezésének eredetét, és jogosulatlanságát. Utóbbi címem az Akadémia kiadásában Pesy Frigyestől külön értekezés jelent meg. — Pacha Ágost: A temesvári pestis emlékeiből. Az 1738—39. években dühöngött pestis rajza a szalvatorianus ferencesek naplója alapján. E kéziratot a csanádi püspöki levéltár őrzi. Anyagát a történetirodalom eddig alig használta. Az Újság. 1923. 74. szám. GratíGusztáv. Naplómból. Feljegvzéseket közöl Szombathely, 1921. ápr. 1., Luzern, 1921. jûl. 21., Tihany, 1921. nov. 1. kelettel, melyek Károly király visszatérésére nyújtanak felvilágosítást, s fényt vetnek azon célokra, melyek a királyt vezették. — 91., 94., 97. szám. Beniczky Ödön. A király tragédiája. Br. Werkmann Károlynak „Der Tote auf Madeira" munkájának ismertetése, melyhez saját értesüléseit és megjegyzéseit, tevékenységét fűzi. — 97. szám. Gr. Andrássy Gyula. Andrássy és Bismarck. Párhuzamot von a mult század második felének két legkiválóbb államférfia között, akik mindketten az európai béke nagy müvén dolgoztak. Mindkettő tetőtől talpig nacionalista. Mindketten keményen és nehezen dolgoztak. Bismarck minden során, tervén érezni azt a lelkiismeretes megfontolást, alaposságot, mely jellemezte. Mindig a legrosszabb feltevésekből indult ki, s csak ezután cselekedett. Kettőjük között Andrássy az idealista. Bismarck az erőember, a megtestesült erő, csak az érdek, a belátás kever céljához mérsékletet. Andrássy erejéhez nemesség és finomság párosul. A két államférfiút sok tekintetben eltérő felfogás vezeti. Bismarck a császárjával szemben is esupa önállóság. Andrássy optimista embertársaival szemben. — Erzsébet királyné és Andrássy Gyula gróf. Két levél Andrássy miniszterelnök korából. Az egyik előterjesztése Erzsébet királynéhoz, mikép köszönje meg Pest és Buda lakosságának szeretetét. A másik br. Nopcsához, a királyné udvarmesteréhez van intézve, a magyar honvédség királyné-zászlója ügyében.