Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyházi Szemle 201

-történeti irodalom. 20! Budapesti Hirlap. 1923. 1. szám. Vadász Lipót. Tisza István gróf — vallomása. Azon beszéd, melyet Vadász a Szabolcs vármegye törvényhatósága által rendezett Tisza-ünnepen elmondott volna, de betegsége miatt a gyűlésen nem vehetett részt. — 27. szám. Szász Károly. Tisza István munkái. Vázlatos ismertetése az Emlékbizottság által kiadott Tisza I. művei I. kötetéről. — 62 szám. Szász Károly. Régi magyar kapitányok és generálisok. Méltányló ismertetése Takáts Sándor hasonló című munkájának, melyben a XVI—XVIII. századok nevezetes főtisztjeiről ad jellemzést. Dunántúli Protestáns Lap. 13. és 20. szám. Antal Géza ismerteti Miklós Ödönnek a Századokban megjqlent közleményét: Hop Jakab bécsi követ intervenciója 1688—1700. Az ismertetésre Miklós ödön választ s erre Antal Géza újabb megjegyzéseket közölt. Antal Géza Miklós Ödön következő tévedéseit igazítja helyre: 1. Hamel Bruyninx Gerard követi megbízatása 1669-ben kelt ugyan, de állását Bécsben 1670 szeptember 7-én foglalta el. 2. Hamel Bruyninx nem 1693-ban, hanem 1691 szeptember 30 án húnyt el. 3. Hop Jakab nem 1688-tól 1700 ig működött Bécsben s nem volt Hamel Bruyninx követtársa s ennek halála után a bécsi követség egyedül vezetője, hanem 1688-ban nyert megbízatása alapján csak a következő év nyaráig volt Bécsben s azután majdnem tíz év múlva, 1698-ban, kapott újabb megbízatást, ez altt az idő alatt pedig különböző udvaroknál és országokban volt a Németalföldi Köztársaságnak követe. 4. Pagel Henrik, aki Fagnl Gáspárnak nem öccse, hanem idősebb féltestvére, mikor Hop második bécsi küldetéséből leveleit írta, már nem élt s az időben a griffier Fagel Francois volt. Ezeket a tévedéseket, melyeket a XVII. századvégi holland államélet helyes ismerése szempontjából nem lényegtelenek, szükségesnek tartottuk, utalással a Századokban megjelent dolgozatra, itt röviden rektifikálni. Egyházi Szemle. A lecsatolt, területek katholikus papságának Temesvárott havonkint megjelenő folyóirata. Szerkeszti Faragó János dr. thológiai tanár. Az egykori Havi Közlöny-t szándékozik pótolni, mely szerkesztőjével Temesvárról Budapestre költözött, hol Egyházi Lapok címen 46 ik évfolyamban jelenik meg. A temesvári Egyházi Szemle a gyakorlati lelkipásztorkodástan kérdéseivel foglalkozik. Elméleti cikkei jobbára a szorosan vett hittudomány ágaiból veszik tárgyukat. Történelmi dolgozatok csak elvétve fordulnak elő benne. Ezek általában e^j/Mz-történelmiek. — 1922. évf., 4. szám. Sze'ntkláray Jenő: őstörténeti helynevek. Bessarabia és az aradmegyei Selindia (Selénd) elnevezések eredetét világítja meg. Az előbbi „Bess-arabia" annyit jelent, mint a bessek, a bess nép hegyaljai és felföldi országa. Helytelen az állítás hogy „Bessarabia" a „Bessarab" nevű családtól származik. Inkább megfordítva: a Bessarabok kölcsönözték nevüket Bessarabiától, ahol laktak. — A Selindia helynév értelmezésével cikkíró gróf Teleki Pálnak Stein Aurél angol tudós „Serindia detailed report of explorations in Central Asia" c. művéről szóló ismertetése alapján foglalkozik. A helység igazi neve Serindia, Ser-India a történeti ősidőkben itt lakott ázsiai vagy indiai származású nép emlékét hirdeti. 4., 5. és 6. szám. Juhász Kálmán: A csanádi egyházmegye a Propaganda Congregatio gondozása alatt. A római Congregatio de propaganda fide fönnállásának háromszázados jubileuma alkalmából a püspökség területén működött propaganda-misszionáriusok tevékenységét rajzolja. Adatait legnagyobbrészt Fermendzsin, Acti Bosnae (Zágráb, 1892) c. kútfőgyüjteményéből meríti, mely a Propaganda levéltárából veszi a vonatkozó forrásanyagot. Alig három évre a Propaganda megalapítása után, ennek joghatósága alá került a csanádi egyházmegye és még a XVIII. század elején is