Századok – 1923-1924
Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/8. évi országgyűlésen. Ism. Csekey István 171
172 történeti irodalom. 172 szőtt az 1687/88. évi országgyűlés történetének forrásokon alapuló gondos áttanulmányozása is. Még 1914-ben jelent meg Goldschmiedt Kálmántól egy értekezés „A trónörökösödés kérdése az 1687/88-i országgyűlésen" címmel.1 Ez azonban alig mutat föl haladást és csak igen gondos kritikával használható. Éppen ezért jónak láttam „A magyar trónöröklési jog" című munkámban történeti szempontból is behatóan tanulmányozni a kérdéstг és ebből a célból a bécsi állami, valamint osztrák belügyminisztériumi, a m. kir. országos levéltárban, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára kézirattára és levéltárában, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, az egyetemi könyvtárban, az egyetemi levéltárban, az esztergomi hercegprímási levéltárban és a Főegyházmegyei Könyvtárban, Kassa város levéltárában, a kismartoni herceg Esterházyféle családi főlevéltárban, a pozsonyi gróf Pálffy-féle szeniorátusi és vármegyei, valamint városi levéltárban, Zágrábban a hrv.-slav.-dalm. zemaljski arkivban forrástanulmányokat végeztem és munkámban e tárgyra vonatkozó tíz, eddig kiadatlan oklevélmellékletet tettem közzé.:t Legutóbb a magyar országgyűlések történészeinek nesztora, Fraknói Vilmos tette gondos tanulmány tárgyává a fiági trónöröklés történetét s főleg a bécsi osztrák belügyminisztérium okiratainak búvárlatai során, mint maga megjegyzi, Turbával és velem szemben „több tekintetben jelentékeny új eredményeket mutathat föl."4 Ezek az új eredmények két kérdés körül csoportosulnak. Az egyik Turbának az az állítása, amelyben szerinte én is osztozom,6 „hogy az ország rendei túltették magukat az országgyűlési régi rendtartáson és ünnepélyes megnyitása előtt, a trónöröklés tárgyában határozatot hoztak, melyet a királynak bemutattak".8 Turbát erre a megállapításra egy az osztrák belügyminisztérium „Fremde Gegenstände" című osztályában az 1687/88-i országgyűlés irományai közt lévő négy ívrét lapra terjedő latin irat vezette, amely címzést, keletet, aláírást, ere-195. s k. U. e. Az Újság 1915. október 31-i sz.) — Csekey István, Das Inauguraldiplom. (Pester Lloyd vom 8. Dezember 1916, Morgenblatt.) U. e. magyarul, A hitlevél (Kecskeméti Lapok, 1916, december 14-i sz.) — U. à., A hitlevél tervezetéhez (Az Újság 1916. december 10-i sz. U. e. Kecskeméti Lapok 1916. december 15-i sz.). — U. a., A trónörökléssel kapcsolatos alkotmánybiztosítékok a királyi hitlevél és eskü alakjában. (Magyar Figyelő, VI. évf., 4. k„ 1916, 402. s к. 1.). 1 Történeti Értekezések, 7. sz. 2 106—162. lap. 8 475—492. 1. 4 5, 1., 1. j. 5 17. 1., 1. j. 8 15. 1.
