Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/8. évi országgyűlésen. Ism. Csekey István 171

történeti irodalom. 171 Ilyen és ehhez hasonló apróbb elírások és tévedések, azonban szerző érdemeit nem kisebbítik, s eme érdemek közé sorolandó, hogy munkájához a kiadott források összegyűjtése mellett igyekezett a levéltári, kézirati anyagot is lehetőleg felkutatni és értékesíteni, azonban a munka teljessége szempontjából mindenesetre nagy kár, hogy a közbejött politikai szomorú események Szepes vármegye levéltára anyagának felhasználását szerzőre nézve lehetetlenné tették. Ezt a hiányt szerző pótolhatta volna az Országos Levéltár (különösen az itt őrzött szepesi kamari iratok), helyesebben a budapesti anyag (Csáky-, Görgey-, Máriássy- stb. levéltár) és a bécsi közös pénzügyi levéltár stb. anyagának felhasználásával, aminek elmaradása valószínűleg nem is az ő, hanem a zavaros idők s a nehéz anyagi viszonyok terhére írandó. Végül a szerző javára ki kell emelnünk még, hogy művében mindenütt a tárgyilagosságra törekszik, bár szűkebb hazájának s vallásának szeretete gyakran észrevehető, és hogy munkája nem száraz évszám- és adathalmaz, hanem érdekes, sőt élvezetes olvasmány. Iványi Béla. Fraknói Vilmos: A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/88-ik évi országgyűlésen. Budapest, 1922. Kis 8°. 60. 1. Az 1687/88. évi országgyűlés történetére csak újabban irányult fokozottabban történetíróink és jogtörténészeink figyelme. Nevezetesen azóta, hogy Túrba Gusztáv bécsi egyetemi tanár közzétette „Die Grundlagen der Pragmatischen Sanktion"1 című munkáját. E mű első kötetének körülbelül fele a fiági trónöröklés megállapításának történetével foglalkozik, mint amit a pragmatica sanctio alapjának tart és amit I 722-ben követendő mintául állítottak a nőági öröklés behozatalakor. Túrba történeti búvárlatai eredményeképpen merész kombinációkra való hajlandóságától elcsábítva, olyan elméleteket állított föl, amelyek a magyar közjogászok és jogtörténészek éles bírálatát hívták ki.* De szükségesnek lát-1 I. Ungarn. II. Die Hauegesetze. (Wiener Staatswissenschaftliche Studien. Bd. X, H. 2 und Bd. XI, H. 1.) 2 Bd. Leipzig und Wien 1911—12. 2 V. ö. Schiller Bódog, Die Grundlagen der Pragmatischen Sanktion. (Pester Lloyd vom 30. April 1911, Morgenblatt.) — Andrássy Gyula gróf, A magyar állam fönnmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Budapest, 1901—11., III. к., 397. s к. 1. — Apponyi Albert gróf, Graf Julius Andrássys Werk. (Pester Lloyd vom 3. Dezember 1911, Morgenblatt.) — U. a., Magyar közjog osztrák világításban. (Budapest, 1912, 48. s к. 1.) — Wlassies Gyula, Alkotmányjogunk védelme — Tezner és Túrba ellen. (Budapesti Szemle, CL. k„ 1912, 361. 1.) U. e. németül, Das ungarische Verfassungsrecht und die Theorien Tezners und Turbas. (Ungarische Rundschau, Jahrg. I, 1912, S. 713.) — Marczali Henrik, A pragmatica sanctio új megvilágításban. (Budapesti Szemle, CLXIV. к., 1915.,