Századok – 1923-1924

Történeti irodalom - Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. I. köt. Ism. Iványi Béla 167

170 történeti irodalom. 170 elnyomatásának korszakával (356—480. 1.) ismertet meg bennünket. Elmondja, hogy milyen szomorú helyzetbe került az 1674. évi események után a szepesi ev. egyház, amelybe csak Thököly fölkelése hozott némi reményt, amely azonban a fölkelés elmúlásával párhuzamosan halványodott s utána beáll úgy a magyar, mint a lengyel uralom alatti Szepességen a teljes katholikus visszahatás, amelyet csak rövid időre szakított meg II. Rákóczi Ferenc föllépése. Katholikus részre kerül a késmárki Thököly-vár kápolnája is és 1717-ben Késmárk város ev. lakói kénytelenek a falakon kívül fölépíteni azt a fatemplomot, amely később a város nevezetessége lőn. Jogtalanság, üldözés, zaklatás korszakát éli ekkor a szepesi ev. egyház, amely csak a XVIII. század közepe felé kezd enyhülni. Ezzel a 12 fejezetből álló résszel a reformáció és ellenreformáció helyi története 1745-ig terjedőleg véget is ér s a szerző még hozzáfüggeszti a negyedik részben (481—577. 1.) az ág. ev. közoktatás helyi történetét, s öt fejezetben tárgyalja a Horváth-Stansith-, Máriássy- és Görgey-családok által alapított és fenntartott nagyőri, márkusfalvi és toporci nemesi iskolák s a lőcsei partikuláris iskola történetét, ez utóbbinak azonban nem a szerző által említett 1589. évi rendtartása volt az első, mert vannak adataink arra, hogy a lőcsei iskolának már 1570—71-ből is kellett valami statútumának vagy rendtartásának lenni.1 Megemlékszik a szerző a késmárki lyceum alapításáról, fejlődéséről, az iglói ág. ev. főgimnázium történetét pedig (ennek szerző tanára volt) 1919-ig elmondja. A munka végéhez külön-külön irodalom, tárgy-, név-és helységmutató van függesztve, ami a mű használhatóságát mindenképpen emeli. Mindenesetre nagy szorgalomról, széleskörű kutatásról tanúskodó, hatalmas munkát végzett a szerző, amidőn művét a meglehetősen nehéz viszonyok közt megírta. Teljesítményeért teljes elismerés és dicséret illeti meg, dacára annak, hogy munkájába, éppen annak nagy terjedelme miatt, tévedések és hibák is csúsztak be, ami nem is csoda, mert az összehordott óriási anyagon nem volt könnyű feladat uralkodni, így történhetett meg — hogy csak egy konkrét példát idézzünk —, hogy a mű 102. lapján az 1546. évi eperjesi zsinatról mondottak, a 109. lap 27-ik jegyzete és a 156. lap 26-ik jegyzete közt Drüblert illetőleg ellentmondás van. A 102. lapon az 1. jegyzetben felsoroltak voltaképen nem az 1546. évi eperjesi, hanem az 1590 november 12-iki bártfai zsinaton vettek részt. 1 Orsz. Levéltár, Exped. camerales min. 1571. — Szepesi kamara: Liber exp. 1571. fol. 71. stb.