Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

126 lederer emma. sehol annyi nyelvi, fejlődéstörténeti és egyéb nehézséggel nem találkozunk, mint éppen ezen a téren. Mértékrendszerek kialakulása a népek gyermekkorába esik. Nálunk Finály Henrik foglalkozott vele. Szerinte a legprimitívebb fokon a hossz-, később az űrmértékek fejlődnek, legutoljára a súlyok. Ez a felfogás azonban ellentétben íj II a dolgok logikai sorrendjével. Sokkal valószínűbb, hogy először az űrmértékek alakulnak ki. Amint a földmívelés elhagyja a legalsó fokot, amint a legprimitívebb cserekereskedés kifejlődik, keresnek egy olyan állandó edényt, amely a valami másnemű tárgyért adandó gabonamennyiséget tartalmazza. Egy kivájt faüreg is megfelel ennek a célnak. Nincs ehhez még szükség, magasabb kulturára, megmérendő szővött-font anyagra stb. A nagyobb edény tartalmát több apróval kimérni már igen könnyű dolog és kész a legprimitívebb ürmértékrendszer. A magyarság, amikor a mai hazába jön a nyugatitól teljesen elütő kulturát hoz magával, amelynek alapját a török népektől vette át. A földmívelés a letelepedés minden szavát úgyszólván a törökből kölcsönözte.2 Ha a mértékrendszerekről előbb elmondottakra gondolunk, azt hiszem egyáltalán nem fog szertelennek tűnni az az állítás, hogy ezidőben a magyarok primitiv űrmértékrendszere már kialakult. Kérdés, hogy mi volt ennek a magyar ürmértékrendszernek alapvető szava? A felelet erre igen könnyű. Az Árpádkorban akár gabona, akár bormértékről van szó, úgyszólva kizárólag a cubulus szóval találkozunk. A cubulus később magyar formájában köböl, maradt a XVI. és XVII. században, sőt később is a par excellence magyar mérték. Feladatunk volna tehát ennek a köböl, illetve cubulus szónak az eredetét kutatni. Nyugatról vagy keletről jött-e? Magyarország nyugati szomszédainál a mérték fejlődése a régi római mértékrendszer hatása alatt állott. A germán népeknek néhol még az elnevezésben is megmaradt a római mértékrendszer, a modius, quadrantale rendszere, a német Mut, Quart etc. mértékelnevezésekben. Megmarad azonban, ott ahol az elnevezések meg is változtak a római beosztás 8-as, illetve 12-es rendszere.3 A nyugati államokban csak egész kivételesen látunk más beosztást. Hogy mennyire római hatás alatt megy végbe ez a fejlődési folyamat és 1 Finály: Az ókori súlyokról és mértékekről. Budapest, 1883. 6. 1. 2 Gombocz: Török-magyar jövevényszavak (Magyar Nyelv 1907. évf.) és Gombocz: Die bulgarisch-türkischen Lehnwörter (Mémoires de la eociété finno-ougrienne 1912. XXX. köt.^ 3 Nagyon érdekes és áttekintésre méltó a mértékekkel némileg tudományos szempontból legrégebben foglalkozó munka: Daniel Angelocrator: Doctrina de ponderibus et mensuris. Francofurti 1628.