Századok – 1923-1924

Értekezések - LEDERER EMMA: Régi magyar űrmértékek - 123

régi magyar űrmértékek. 125 Végül még csak azt szeretném megemlíteni, hogy mely források alapján kíséreltem meg a régi mértékek rekonstruálását. Az első és legfontosabb feladat az előbb már említett mintamércék kutatása lett volna. Arra a korra, amelyből származnak, természetesen ezek a legmegbízhatóbb források, sőt a későbbi időre nézve is, összehasonlítás szempontjából, megbecsülhetetlenek. Sajnos Magyarországon, a meg nem szállott területen, igen kevés ilyen mintamércét találtam — és ezek is mind már a XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről valók — a megszállott területen levő mércékről pedig csak közvetve tudtam — így is csak egynéhányról — tudomást szerezni. A második eszköz — mely mintegy kiegészítője az előbbinek — a levéltári anyag kutatása. E részben is igen értékes anyagot szolgáltathattak volna a felsővidéki városok levéltárai, melyeket azonban a megszállás következtében, szintén nem nézhettem át. így tehát főképpen az Országos Levéltár kincstári osztályának anyagára kellett szorítkoznom, hol a legbecsesebbek a dézsmaszedők lajstromai és a kamarák intern könyvei voltak. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy ennek a levéltári anyagnak a használata meglehetősen nehéz. A középkori, de a XVI., sőt XVIII. századi ember, ha gabona-, vagy bormérték-összehasonlításról beszél, rendszerint csak hozzávetőleges számokat említ, úgy, hogy ennek alapján a mértékeknél olyan precizitásra, mint a súlyoknál sohasem törekedhetünk.1 Harmadik forrásomat végre a XIX. század legelején készült mértékösszehasonlító munkák képezték, ezek közül főképp azok, melyek még a méterrendszer behozatala előtti időből származnak. Dolgozatom megírásánál ezek közül a legtöbb hasznát a bécsi Zimentierungsamt akkori vezetője, Joseph Jäckel,2 munkájának vettem, mely megbízhatóság tekintetében — úgy hiszem — fölötte áll minden hasonnemű munkának. 1. Mértékrendszerek kialakulása és fejlődése. A kialakulás a mértéktörténetnek egyik legfontosabb és legfogósabb kérdése. Fontos azért, mert, ha sikerül rá feleletet találnunk, akkor tisztázza azokat a viszonylatokat melyek a külfölddel való kereskedelmi összeköttetések és a mértéktörténet közt fennállanak, de fogós azért, mert talán 1 L. a kassai köbölről szóló fejezetben. 2 Joseph Jäckel: Neueste europäische Münz-, Mass- und Gewichtekunde. Wien, 1828.