Századok – 1923-1924

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Petőfi a történelemről 1

PETŐFI A TÖRTÉNELEMRŐL. 3 a táborokat, hogy Itália az a föld, honnan Tarquinius elfutott s hol Julius Caesar halva rogyott össze. Ha előttük ez az óriás meghajolt, az olaszok sem hajolhattak meg a törpék előtt. A történelemből azt a tanulságot vonta le, hogy a zsarnokság kivesz.1 És azt, hogy elpusztul Ausztria, mint elpusztult Jeruzsálem. Ennek lakói módjára Ausztria császárai is földönfutók lesznek, mert birodalmuk a szabadság kálváriája volt s az uralkodásnál egyéb vágyat nem ismertek. Azért emeltek Munkácsokat, hogy a szellem világát és melegét, amely a rabbilincseket fölolvasztotta, a mélységes föld alá rejtsék s fölötte a sötétségben a zsarnokok virágát, a butaságot buján tenyészthessék. Elrabolták a népek jogát, ellopták kincseit s milliók koldultak miattuk.2 A szárnyait akkor bontogató szocializmus világánál rajzolta meg ennek egyik apostolát, kiben, ha ledobta a ház és a nap gondjait, meghalt az ember és fölkelt a polgár. Családja helyett milliókat ölelt. Lelke csillagsugárból szőtt fényes palástban járt, testét rongyok födték. Családjával együtt éhezett, mégis az egész világot akarta boldogítani. Istennel társalogva, nagyúrral nem állhatott szóba; az egyik apostolnak nevezte, a másik szentségtelen gonosztevőnek. Buzgón olvasta a világtörténetet, ezt a csodálatos könyvet, melyből mindenki mást következtet. Egyiknek üdv, a másiknak kárhozat; egyiknek élet, másiknak halál. Az egyiknek kardot ad kezébe, hogy küzdjön és az emberiségen segítsen; a másikkal letéteti a kardot, mert úgyis hiába kiizdene; hiszen a világ ezentúl is olyan boldogtalan lesz, mint évezredek óta volt. Az ifjú apostol azt tanulta belőle, hogy a kis szőlőszem egy nyár alatt gyümölcsöt hoz és megérik; s találgatta, hány nyár alatt érik meg a föld, ez a nagy gyümölcs! Talán évezredek, vagy éppen évmiljomok alatt, de egyszer majd csak megérik s akkor az emberek a világ végéig élvezik. Hány napsugár, hány ezer vagy millió napsugár érlelte meg a szőlőt! A földet is sugarak érlelik meg, de ezek az emberek lelkéből támadnak. Ilyen sugár minden nagy lélek, de csak az igazi nagy lélek, ami ritkán terem. Kívánni sem lehet tehát, hogy a föld hamar megérjen. A léleknek a munka idejéből egy percet sem szabad elvesztenie. A világ célja a boldogság, eszköze 1 Olaszország. 2 Ausztria.