Századok – 1923-1924

Értekezések - HORVÁTH DETRE: Szilárdi János és Siralmas Krónikája 94

104 HORVÁTH DETRE. töltik ki. Mindamellett számos adatot találunk a művelődés egyéb ágait illetően. A tulajdonképeni Krónika csak 8 könyvből áll, amiért többen „octolibros luctuosorum Hungaricorum Chronicorum"-ot említenek.1

A kilencedik könyv két prédikációt tartalmaz, melyeknek ugyan Medgyesi Pál a szerzője,2

de mottójukkal és tartalmukkal mindkettő beleillik a Siralmas Krónika érzés- és gondolatvilágába, amennyiben Izrael és Erdély között vont párhuzam tölti ki mindkét beszédet. A Krónika megírásának valószínű éve 1662, mert a kézirat után készült kiadásnak a tábláján ez az év van. De 1664-ben meg kellett lennie, mert ekkor már oly célzattal kéri a szerző Telekitől Bethlen végrendeletét, hogy Krónikájának hiányait pótolhassa és javíthassa.3 Érdekes kérdés az, hogy Szalárdi csak a maga, barátai, pártfogói számára írta-e művét, vagy szélesebb körnek szánta-e? Ha Szalárdinak a mű kiadása érdekében kifejtett buzgóságát, törekvését figyelembe vesszük, az utóbbi vélemény felé kell hajlanunk. Hiszen saját szavai szerint a „posteritas számára" írta okulásképen, „a posteritasnak közönséges javára", s ezt a célt csak a kiadott munka érheti el.4 Levelei — főkép Telekihez — szépen megvilágítják e nemes szándékát. „Együgyű elmélkedéseit a szegény haza megmaradására és a nemzet javára" igen akarja.5 Érdekes a megokolása: „Ha egy rossz, dög lóért, török paripáért 5—600 tallért adni gyakorta semminek tartván, ilyen emlékezetben maradandó, hasznos, jó dologra (Krónikájára céloz) 6—700 tallért expediálni" ki állíthatja károsnak?6

Sokat járt-kelt majd I. Apafi Mihálynál, majd a fejedelem legbefolyásosabb emberénél, Teleki 1 Benkő: Transsilv. II. 411. Rumy K.: Mon. Hung. I. XVIII. Rumy: Tud. Gyűjt. IX. 77-8. 1 Életét I. Benkő: Transsilvania, II. 401. Belga és angol egyetemeken tanult, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja. Híresek voltak moralizáló és halotti beszédei, amelyekben az e korban kedvelt Jeremiás panaszai szerepeltek illusztrálás végett. Szilágyi S.: Budapesti Szemle, 1858. IV. 22, 23, 25, 36. 3 Koncz: Irodalomt. K. 1899. 83—90. 93. V. ö. Angyal 3, Beöthy—Badics: I. 394, Pintér: II. 344. 4 Krónika I. 11, V. 292. Koncz: Irodalomt. К 1899. 89, Rumy: Tud. Gyűjt. 1824. IX. 78—9. Koncz: Irodalomt. K. 1899. IX. 214. e U. o. 90.