Századok – 1923-1924

Értekezések - HORVÁTH DETRE: Szilárdi János és Siralmas Krónikája 94

SZALÁRDI JÁNOS ÉS SIRALMAS KRÓNIKÁJA. 103 levéltára őrének és mivel ekkor már „néhai" gyanánt szerepel, halálának napja e két dátum közé teendő.1 Szalárdi 1665 óta — hivatalánál fogva — állandóan Kolozsvárott lakott, a halál mégsem itt szakított véget életének. Kolozsvárról ugyanis Fogarasba vitette magát s itt érte utói a halál. Itt piheni tehát hányatott, küzdelmes élete fáradalmait, amiről sírverse értesít bennünket :2 Hacce Szalardius est tumulatus in arboris umbra. Natus in Ungaria, ossa tenet Fogaras. Sexuaginta et sextus sexcentisimus annus Claudia3 dum absens fecerat iter in hac Urbe senex rapuit mors invida non sine morbo, Quem tumulo pressum hicce iacere vides. Vir pius atque sollers doctus secreta tueri, Scripsit et Históriás Hungara lingua suas Sexies ipse decern vixit iam quinque per acros Nunc quies ipsi data. Laus moritura non est. « !» S= „Szalárdi érdeme, hogy ő adta az első magyarnyelvű történeti munkát, mely egy nagy korszakot eredeti kútfők alapján összefüggően és nagy önállósággal tárgyal."1 A Krónika a mohácsi vészt megelőző és követő eseményekkel kezdődik és 1662-ig nyúlik be Erdély történetébe. János királytól I. Rákóczi Györgyig rövid, azután terjedelmes; sőt aprólékosságra is kiterjeszkedő, mert csak utána következik a siralmas kor, a Krónika igazi tárgya. Bethlen Gábornak, főkép I. Rákóczi Györgynek és fiának uralkodása teszi a mű főtárgyát. Ezekre nézve elsőrangú kútforrás.5 A Krónika Erdélynek azt a korszakát öleli fel, mikor határain kívül és belül majdnem állandó csatazaj és fegyverzörej hallatszott. Természetes tehát, hogy a Krónika legnagyobb részét hadtörténelmi események 1 Kemény J.: Üj M. M. 1855, I. 247. Koncz: írod. K. 1899. 84, 342. 2 Kemény: Üj M. M. 1855. I. 247. (Sírverséről 1834-ben készült másolat után.) Koncz: írod. K. 1899. 84. 3 Claudiopoli. 4 Pintér: Irodalomt. II. 344. 5 Szilágyi: Budapesti Szemle, 1858. 421—2. V. ö. Pintér, II. 344, 353.