Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

-66 HOLUB JÓZSEF. berger-féle codex

1 a XIV. századból,2 mely három részből áll ; az első a sváb tükör Landrechtjét, a 2. és 3. pedig a Magdeburgi Weichbildet és az iglaui jogot tartalmazza. Ez tehát azt bizonyítja, hogy a sváb Landrecht itt a szokásjog segédforrásául recipiáltatott. A sváb tükör korhatárai nagyon zavarosak, de a 14. illetve 12. év fontos szerepet játszik benne : a gyermek ugyanis ekkor válik cselekvőképessé, s atyja vagy gyámja beleegyezése nélkül is házasodhat.3 Itt tehát, mint az említett statútumokból látjuk, ezek a korhatárok maradtak fönn még azután is, a mikor az országos jogban a XVI. század elejétől kezdve mindkét nemre egyformán a 12. év lett a törvényes kor határa.4 3. §. Városi jogaink. — Városi jogaink közül Buda, Pozsony és Eperjes középkori jogéletéből ismerünk adatokat a cselekvőképességet érintő korhatárokról. Buda város jogában a Mündigkeit, a nagykorúság fiúknál a 14., leányoknál pedig a 12. évvel kezdődött, akkor szabadultak fel a gyámság alól is.5 Az Ofner Stadtrecht forrásai közül a szász tükör korhatára más, de a sváb tükörben szerepel a 14. és 12. év, mint föntebb említettük ; bár vehették ezeket valamelyik osztrák jogból is.e A Pozsony városa használatában volt jogkönyv szerint 1 Lindner G. : A sváb tükör az erdélyi szászoknál. Az Erdélyi Múzeum-Egylet kiadványai. Kolozsvár, 1884. 161—205. 1. ; U- a. : Der Schwabenspiegel bei den siebenbürg. Sachsen. Zeitschrift f. Rechtsgesch. XIX. k. Kiadta ugyanő Kolozsvár, 1885. 2 írása alapján e századba helyezi Lindner i. m. 178., 185. 1. 3 Cod. Altenb. 52—53 = Schwabenspiegel (ed. Gengler) cap. 48. 4 A teljeskorúság határa az 1583-iki statutumok szerint, mint a római jogban, a 25. év volt. (Lib. II. tit. III. §. 10.) 5 »Man sehol verweser geben den wásen vnnd iren guttern, dy nicht ander frewnt hán, eynem knaben vncz das er wirt czehen iar alt, vnnd ayner diren vncz das sy werd czwelf iar alt.« (Ofner Stadtrecht, 295. sz. 161. 1. Relkoviö N. : Buda város jogkönyve. Művelődéstört. Ért. 12. sz. Bpest, 1905. 128. 1. e pont alapján fiúknál a 10. életévben látja a nagykorúság kezdetét ; kétségtelen azonban, hogy a wirt czehen egybe olvasandó vierzehn-nek s nem wird zehn-nek.) »Ehe eyn waise eyn knáb chúmpt ezu 14 oder eyn dyren ezu czweilfiarenn, so mag es nicht sullen verkauften nach vor pfenden nach keyn eynpekentniesz gethun, omb kainerley seyner gutter, farunde vnnd vnfarendt.« (U. o. 371. sz. 194. 1.) 6 Relkovii (i. m. 27. 1.) szerint az Ofner Stadtrecht a szász tükrön alapszik, de meglátszik egyebek közt a sváb tükör hatása is. Kaindl szerint viszont (Studien zur Gesch. d. d. Rechtes in Ungarn u. dessen Nebenländern. Archiv f. österr. Gesch. 1909. XCVIII. k. 419. 1.) »ob schon dem Verfasser des Ofner Stadtrechts . . . eines der Landrechte vorlag, ist zweifelhaft«.