Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

AZ ÉLETKOR SZEREPE KÖZÉPKORI JOGUNKBAN. 65 spricht* vnser recht, das kayn Junkfraw noch keyn Junger Knab vnder 14 Yorn noch zelgeret1 thun, siender sy seynt danne 14 Y or alt, so sint sy seyn geweldik.«2 2. §. Erdély. — A mi az erdélyi joggyakorlatot illeti, itt a három nemzet jogélete szerint különválasztva kell e kérdést vizsgálnunk. Az a körülmény, hogy Werbőczy Hármaskönyve a Diploma Leopoldinum 3. pontja értelmében törvénykönyv erejével ruháztatott fel, azt bizonyítja, hogy itt a joggyakorlat azzal ellentétes vagy lényegbevágóan eltérő nem lehetett, mert ily esetben ez elképzelhető sem lett volna ; s csak megerősítik ezt azok a korábbi erdélyi törvények is, a melyek gyakran idézik a Hármaskönyvet kétségbevonhatatlan jogforrás gyanánt, úgy hogy ez 1691 előtt is már törvényesített szokásjognak tekinthető.3 Ez azután feleslegessé teszi, hogy a magyarok és székelyek joggyakorlatára újból kiterjeszkedjünk, s csak utalunk példakép a revocatiónál részletesen ismertetett 1515-i oklevélre, mely az anyaországi gyakorlattal azonos képet tár elénk.4 Az erdélyi szászok jogéletére vonatkozólag a középkorból rendszeres jogkönyv nem maradt fönn, s így az 1583-iki statutumo ra vagyunk utalva5 ; ezek nagy részben ugyan még a középkorban kialakult szokásjog rendszerbe foglalása, azonban a római jognak oly erős hatása látszik meg rajtuk, hogy nehéz volna belőlük mindenütt a középkori gyakorlatra biztosan visszakövetkeztetni. Az életkorfokozatok magánjogi hatásáról a statutumok külön nem szólnak, de midőn a végrendelkezési képességet a törvényes korhoz kötik, megmondják, hogy ezt a fiúk 14, a leányok pedig 12 éves korukban érik el.6 Van azonban az erdélyi szászok Királyföldjének jogéletére egy értékes középkori emlékünk is : az ú. n. Alten-1 Zeigeret = Seelgerät = ajándék az egyháznak >>in remedium animae.« * 59. §. »Das ein Knab oder Meyd vnder 14 ioren nicht beschaden mag.« (Demkó : A szepesi szászok ősi jogélete. Lőcse, 1896. 70. 1., U. a. : A szepesi jog. Ért. a tört.-tud. kör. XV. k. 3. sz. 1., Corpus stat. II. 2. k. 24. 1. 64. §.) 3 Magyar Törvénytár. Erdélyi törvények XIV. 1. 4 Hasonló revocatio esetét 1550-ből lásd : Székely okit. II. k. 127. 1. 5 Schuler F. : Statuta iurium municipalium Saxonum in Transsilvania. Hermannstadt, 1853. 6 Lib. IL tit. V. §. ι. Századok, 1921, I—V. füzet. 5