Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 700
700 történeti irodalom. Weiner A. bibliophil birtokában lévő »Poesie-Al bum«-ból, mely István főherczeg Magyarország nádorának 40 költeményét tartalmazza, közli »Olga soll mein Weibchen sein« czíműt. Ebben tréfás formában megírja azon ajánlatot, melyet I. Miklós czár tett, hogy Olga herczegnőt vegye nőül. A czár házassági ajánlatát az 50-es években közölték a főherczeggel, midőn a magyar kérdésben tanúsított magaviselete miatt a bécsi udvarból száműzték és anyai birtokán Schaumburgban tartózkodott. Ez alkalommal írta ez akrostichont, melyben a kezdősorok betűi a költemény czímét adják vissza. Pásztortűz. (Kolozsvár.) 1922. 14., 15. szám. Márki Sándor : Az őshaza első kutatói. A magyarság csak a középkor második harmadának vége felé kezdett irodalmilag érdeklődni Kelet iránt, a honnan jött. Krónikásaink, a magyarok őshazájáról valami képet akarván rajzolni, tőlük több század elválasztotta auctorokhoz fordultak. Ilyen sorsuk volt az Árpádok alatt élt magyaroknak is, kik az őshazájuknak mondott Scythiáról Béla király névtelen jegyzőjétől vagy a Képes Krónikából nyertek tájékozást. Szerző Scythia leírására a két említett munkából közöl kivonatot. Gombocz kutatása óta bizonyos hogy a krónikások egészen a hatodik századig Justinusig mentek vissza kölcsönzéseikben s a közvetlen magyar értesülést egyetlen egy adatukról sem lehet megállapítani. Ha Árpád-korabeli krónikásaink tudósításai Scythiáról is csak átírásokat tartalmaznak, közvetlen értesüléseket nem szerezhetünk nálok. De az Árpádok korában a szegény magyar szerzetesek kezébe két magasztos eszme : a hit és fajszeretet, adott vándorbotot. — 16. szám. Dékány Kálmán : A censura és index. A censura keletkezését és fejlődését tárgyalja. Az egyházi censurât a nyomtatás feltalálása teremtette meg és ez hozta létre az indexet is. Magyarországon a polgári censura a XVIII-ik századtól kezdve létezett s még a jelen korban is fennállott. A szabadságharcz leveretése után az önkényuralom idejében igen szigorú formában érvényesült. — 26. szám. Bíró Venczel : Erdély történelmének jövője, Erdély ma szemefénye minden romániai magyarnak. Nemcsak a földrajzi értelemben vett Erdély, hanem a történeti Erdély, a mely régen az erdélyi fejedelemséget alkotta. Ennek a földnek múltja alkotja Erdély történelmét. Ε történelem nemcsak az erdélyi magyarok történelme, hanem mindazon nemzeteké, a melyek itt laknak. De első sorban a magyarságé. Erdélynek múltjából azonban keveset tudunk. A tankönyvek hiányosak voltak. A történeti irodalom is még szegény. Az erdélyi történetíróknak minden figyelmüket Erdély történelmének kutatására kell fordítaniok s a jövő nemzedéket Erdély történelmének szeretetére megtanítani, tehát a munkát az iskolában kell kezdeni. Szó van magyar Akadémiáról is. Ez az intézmény lenne a jövő történetírás irányadója. Pester Lloyd. 1922. 217. reg. szám. Eine Stimme aus dem Grabe. Rudolf trónörökös kiadatlan levelei Bécsben megjelent kiadásának kimerítő ismertetése. Ε levelekben a trónörökös nyilatkozatai úgy bei-, mint külügyi dolgokról, oly szabadelvűséget, nyíltságot tanúsítanak, a mi példátlan egy Habsburg-főherczegnél. Számos levélből bő részleteket^.d a közlemény. — 232. esti szám. Singer Artúr : Gräfin Katharina Bethlen. Szádeczky Lajos »Árva Bethlen Kata írásai« munkájának ismertetése. — 234. reg. szám. Gr. Apponyi Albert : Francesco Nitti. Der Niedergang Europas. Nitti könyvének kimerítő tartalmi ismertetését adja. — 236. esti szám. Geschichte des ungarischen Judenkims. Venetianer Lajos : A magyar zsidóság története czímű munkájának ismertetése. — 251. reg. szám. Gratz Gusztáv :
