Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 700

történeti irodalom . 701 Oktobrismiis. Az októberi események okainak ismertetése után szól az októberi forradalom bel- és külpolitikájáról. A belügyi politika lényege az volt, hogy a régi kormányzás helyébe, melyet osztályuralomnak tekintettek, új kormányzás jöjjön, mely tudvalevőleg szintén osztályuralom volt. A régi kormányzás a felemelkedő tömegnek a politikai jogokat csak lassan adta meg. A tömeg azonban, mely a háború előtt arról panaszkodott, hogy a politikai befolyásból ki volt zárva, forradalom nélkül is szóhoz juthatott volna. A forradalom csak arra való volt, hogy vezetői uralmokat kizárólagossá tegyék. A socialisták, a forradalom képviselői tudatosan űztek osztálypolitikát, mely a bolsevizmus alatt teljesen kifejlődött. A nemzeti egység ez által ép akkor semmisült meg, midőn erre a legnagyobb szükség lett volna. Az októbrismust ma sem lehet másnak tekinteni, mint az értékes conservativ elemek elnyomásának a politikai életből, hogy helyettük agitátorok, élettelen gyakorlati alkotásra képtelen újonözok jöjjenek. Az októberi forradalom külügyi politikájáról sem lehet kedvező ítéletet mondani. A forradalom külügyi politikájának czélja az volt, hogy a régi osztrák-magyar terület különböző államai között foederativ rendszer létesüljön. Ε politikát is sokkal jobban meg lehetett volna alkotni, ha akkor Magyarországnak ereje és ellenállóképessége lett volna. — 264. reg. szám. Marczali Henrik : Stein und Hardenberg als Wegweiser für Ungarns Wiedererhebung. Azon utakat és rendszereket ismerteti, melyekkel br. Stein és hg. Hardenberg a porosz államot és népet a legnagyobb sülyedésből, melybe nemcsak Napoleon hatalma, hanem saját bűnei is taszították, új életre keltették. A világtörténelem legtanulságosabb és legvigasztalóbb eseménye az, hogy alig egy félévtized elegendő volt arra, hogy egy elveszettnek látszó nemzet a legnagyobb tetterőre, a legnagyobb lelkesedésre, semmi áldozattól vissza nem rettenő hazafiasságra emelkedjék. Ε férfiak tettei a mi szomorú helyzetünkben hasonló következtetésekre és utánzásra nyújtanak példát. — 255. reg. szám, Loewy Siegfried : Persönliche Erinnerungen an Kronprinz Rudolf. Szerző a trónörökös életéből kevéssé ismert emlékeket közöl. így a monarchiának az antwerpeni világkiállításon való részvételéről, az »Osztrák-magyar monarchia» czímű vállalatról. Elmondja a Mayerlingben szerzett benyomásait. — 266. reg. szám. Fenyő Miksa : Une erreur diplomatique czímmel Tisseyre hasonló czímmel megjelent munkáját ismerteti. — 269. esti szám. Schay Gusztáv : Der grosse Krieg. 1914 — 18. Kimerítő ismertetést ad Schwartz M. altábornagy hasonló czímű munkájának 5-ik kö{étéről, mely Ausztria-Magyarország harczait tárgyalja. Nagy melegséggel és élénkséggel vázolja a hadsereg küzdelmeit nagyszámú ellenségeivel és dicsőséges ellenállását az összes harcztereken. — 283. esti szám. Kövess tábornagy : Die Schuld Michael Károlyis und Béla Linders an Ungarns Katastrophe czímmel czáfolatot írt Lindernek a Tag deczember 9-ki számában megjelent czikkére, melyben azt állítja, hogy 1918 nov. 1. fegyverletételi parancsa megmentette Magyarországot kétségbeesett helyzetétől. Ezzel szemben Kövess altábornagy azt állítja, hogy Károlyi és Linder felelősek Magyarország letöréseért. Azt állítja, hogy mint a Balkán-front hadseregcsoport-parancsnoka 1918 nov. 7-ig a badeni hadseregfőparancsnoksága alatt állott és nem a magyar kormány alatt. Károlyiék káros befolyása különösen a magyar csapatok szellemére már okt. 1. óta tapasztalható volt. — A Szerbiából kivont csapatoknak a Drinán, Száván és Dunán való átkelése simán folyt le s 1918 nov. 2-án befejeztetett. Ε folyamoknál tartós ellenállást