Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Rubint Dezső: Az összeomlás. 1918. Ism. Balanyi György 687
688 történeti irodalom. Rubint tábornok, a honvédhadtörténelmi levéltár főigazgatója fentírt könyvében széleskörű anyaggyűjtésre támaszkodva lát az izgatóan érdekes és fájdalmasan actuális probléma kibogozásához. Előadását az 1918 eleji katonai helyzet ismertetésén kezdi. Röviden vázolja a márczius 21. megindult nagy német offensiva öt egymásután következő nekilendülését és fokozódó sikertelenségét. Majd rátér a július 18-iki végzetes fordulatra, mely az entente kezébe játsza át a kezdeményezést s a németeket egyre gyorsabb üteművé váló visszavonulásra, véres harczaik összes eredményeinek, sőt az ú. n. Hindenburg-állás nagy részének feladására kényszeríti. Azután a német vereség következményeit : a bolgár front felbomlását és a nyugati offensiva nyomatékosítására szánt olasz támadás megindulását és lefolyását ismerteti a fegyverszünet megkötéséig és az általános bomlás megkezdődéséig. Itt külön szemügyre veszi az összeomlás katonai és polgári okait ; részletesen szól a front helyzetéről, a katonaság erkölcsi ellenálló erejének és fegyelmének csökkenéséről a rövidlátó és könnyelmű vezetés, a magyarság méltatlan mellőzése, a fokozódó bolsevista és nemzetiségi izgatás s a rossz ellátás és élelmezés miatt s számszerű adatokat sorol fel a fegyelmetlenség gyors tovaterjedésének szemléltetésére. Azután a Hinterland helyzetét s különösen az ellenséges propaganda és a wilsoni elvekkel űzött szemfényvesztés bomlasztó hatását, a nemzeti izgatás és a forradalmi szellem elhatalmasodását s vele szemben a politikai és katonai vezetőség érthetetlen letargiáját ismerteti. A továbbiak során külön-külön vázolja az olasz, szerb és román front felbomlását, illetve tudatos szétzüllesztését, részben új adatok alapján leleplezi Károlyiék menthetetlen hazaárulását, melyet a fölösleges és káros belgrádi fegyverszüneti szerződésnek merő hiúságból történt megkötésével és a hasonlíthatatlanul kedvezőbb páduai szerződés tárgytalanná tételével követtek el. Végül a hazaárulás szomorú következményeit : Dél- és Észak-Magyarország, valamint Erdély megszállásának részleteit mondja el. Mint látjuk, szerzőnk elsőrangúan értékes anyagot gyűjt össze és azt általában helyes szempontok szerint csoportosítja. Különösen áll ez a katonai vonatkozásokról. Előadása nyomán az összeomlás katonai része jóformán megoldottnak mondható. A későbbi kutatásoknak itt alig lesz mit pótolniok. A balkáni front szétmállása és az októberi olasz offensiva, a felbomlás e két legközvetlenebb okozója, olyan részletes és plastikus leírásban bontakozik ki előttünk, hogy bajos volna még hozzátenni valamit. Hasonlóan igen alapos és lelkiismeretes a Magyarország védelmére 1918 október végén tett katonai intézkedések leírása,