Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Šurmin; Gyuro: Knez Miloš u Zagrebu 1848. Ism. Thim József 678
678 történeti irodalom. Surmin Gyuro: Knez Milos u Zagrebu 1848. (Milós fejedelem Zágrábban 1848-ban.) Spomenik Srpske Kraljevske Akademije. LIV. U Beogradu 1922. Surmin György, a horvát nemzeti megújhodásnak egyik legalaposabb ismerője, a zágrábi egyetemi könyvtárban őrzött Gaj-féle irodalmi hagyatékból (1848—1854) az Obrenovits Milós zágrábi letartóztatására vonatkozó iratokat a belgrádi szerb akadémia közlönyének LIV. kötetében közzétette. Ezen anyag kétségtelenül alkalmas a Gaj -Obrenovits-íéle eset tisztázására, melylyel különösen Kulakovszkij orosz író »Illirizam« cz. művében behatóan foglalkozott. De már ő előtte Müicsevits M. Gy., a belgrádi akadémia tagja, a »Spomenik« XXI. kötetében közzétette Obrenovits Milós önéletrajzát, mely utóbbiban Blaznovac-Petrovits Milivoj négy idevonatkozó levelét én közöltem. Kulakovszkij ezen anyag, és a »Branik« 1893. évi 150-ik számában megjelent czikkem (Uloga Obrenovica za vreme revolucije) alapján írta meg a Gaj-féle kényes esetet, mely Gaj hirtelen politikai bukását okozta. Némely adatokat közölt ezután Surmin a »2vono« 1912. évfolyamában és Vesznits a Delo I. kötetében. Gaj Lajos legújabb horvát életírója, Dezelic Velimir (1910) átsiklik az eseten, a Gajhoz intézett és általa kiadott levelek gyűjteményében (Pisma písana dru Ljudevitu Gaju, Gragja za povijest kujizconosti hrvatske kujiga 6) pedig mellőzi a Surmin kiadta leveleket. Obrenovits Milós a bécsi forradalom után, minthogy Vucsits szerbiai vajda a belgrádi kormánynyal összetűzött, az általános európai forradalmi helyzetet alkalmasnak tartotta elveszett szerbiai fejedelmi trónja elfoglalására. A zágrábi tartománygyűlést és Jellacic báni beiktatását ürügyül véve, Zágrábba utazott, míg fia, Mihály Újvidékre sietett. De a szerbiai kormány Blaznovac-Petrovits Milivoj titkos kéme útján eleve értesült tervéről. Milós tulajdonképen szintén Délmagyarországba akart utazni, de Blaznovac rávette őt, hogy Zágrábba utazzék, a hol szerinte Gaj, sőt Jellacic támogatásával terveit megvalósíthatja. Milós beleszaladt a kelepczébe, s mikor 1848 május 21-én Zágrábba érkezett, Gaj őt Jellaéié által letartóztatta. Gajt — Petrovitscs-al egyetértve — kétségtelenül politikai czélok vezették ; veszélyeztetve látta Karagyortgyevits Sándor szerbf i fejedelem trónját és kormányát, mely Bán Mátyás titkos kiküldötte útján teremtette meg a magyarországi szerbek és horvátok közti szövetséget Magyarország ellen. Milós kelepczébe kerülvén, szabadulni igyekezett zágrábi fogságából, s nagyon valószínű, hogy pénzt ajánlott fel Gajnak,
