Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Fest; Alfredo: I primi rapporti della nazione Ungherese coll’ Italia. Ism. Morvay Győző 672

történeti irodalom . 073 rfiind politikai, mind diplomatiai vonatkozásait, melyek a magyar századokban oly sűrűen lépnek föl, gyorsabb iramban és tömegesebb iratokkal kifejteni ! Ez ma nekünk nagyon hasznos szolgálatot jelent, mert a külföld fölvilágosítását a múltban könynyelműen elhanyagoltuk, a mikor legszomszédabb ellenségeink egy hosszú század óta, a XIX. század húszas éveitől kezdve, állandóan informálták a külföldet hamis történeti adatokkal építve alá törekvéseiket, állítólagos történeti jogaikat, úgynevezett kulturális fölényüket. A külföld pedig nem ismert minket és ellenségeink tervei közelebb férkőztek hozzájuk, mint a mi igazságos hallgatásunk vagy kései megnyilatkozásunk. Fest Aladár kilencz fejezetben foglalja össze tárgyát. Leírja Olaszország állapotát a honfoglalás idejében, a kalandozások okait és irányát Olaszország felé, a brentai csatát minden előzményével és következményeivel, Berengár király szövetségét a magyarokkal, a páviai betörést, a magyarok hadiszolgálatát X. János pápa alatt, kalandozásaikat Hugó alatt le egészen Nápolyig és Capuáig, a II. Berengárral kapcsolt érintkezéseket és végül az olasz térítő missiók munkáját és az olasz nyelv behatását a magyarra. A mint látjuk, tárgyalása Szent István koráig nyúlik fel. Az utolsó fejezet kivételével, melynek földolgozása külön füzetet érdemelne, kellő kiterjedéssel foglalkozik a kalandozásokkal. Munkájában fölhasználta mindazon kútfőket (Pertz, Muratori, Fejér, Romanin, Sayous, Anonymus, Florianus, etc.), melyeket Szabó Károly (A magyar vezérek kora Árpádtól Szent Istvánig), Salamon Ferencz (A magyarok hadi történetéhez a vezérek korában) és Szilágyi Sándor nagy monographiáikban említenek, tehát az olasz és a germán kútfőket teljes összességükben. Űjabbakul vehetjük Viliari : L Italia da Carlomagno alla morte di Arigo VII. Milano, 1910., Dümmler : Gesta Berengarii, Halle 1877., Moritz Hartmann : Geschichte Italien, im Mittelalter, Gotha 1908., Giesebrecht : Geschichte der deutschen Kaiserzeit, végül Volf György, Karátsonyi János és Körösi Sándor idevágó munkáit. Az eddig ismerteknél alig ad többet. Nélkülözzük Pauler Gyula classikus »A magyar nemzet története Szent Istvánig« czímű művének Szabó Károlyt többször helyreigazító tárgyalását és becses jegyzeteit. Azok alapján áll pörbe Marczali Henrik egyes tévedéseivel is. Általában a czél az volt, hogy e korszak hű képét nyújtsa az olasz olvasónak, a miért a mű keretébe nem is illik bele a kútfői polémia, a mivel talán szárazzá tette volna különben lendületesen megírt essayjét. Morvay Győző. Századok, 1922. IX—X. füzet 43