Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Fest; Alfredo: I primi rapporti della nazione Ungherese coll’ Italia. Ism. Morvay Győző 672

672 történeti irodalom. kapcsolat, még pedig a férfiágon való leszármazás sorrendjében {fiú, unoka, dédunoka) ; a leányági leszármazást nem tekintik vérségi köteléknek. Több fiú esetén a jogszokás három alternatívát ismer : a legidősebbnek, a legfiatalabbnak az elsőbbségi jogát, vagy a teljes felosztást. A vérségi alapon való örökösödés nem ismer szabad rendelkezési jogot, ha meg is van egyes helyeken, ez vagy a szerzett vagyonra, vagy csak ingó vagyonra vonatkozik. A végrendelkezés útján való örökösödés jogszokását csak a római jog ismeri és a katholikus egyház általánosítja. A házasságon kívül szülöttek jogait egy-két nép kivételével, általában nem ismerik el a jogszokások, csak az esetben, ha őket az apa törvényesíti utólagos házasságkötés útján. A fentiekben röviden ismertetett kérdéseket tárgyalja Tagányi művében, széles látókörrel, inkább nagy vonásokban, mint részletekbe bocsátkozva. Körülvezet, útmutatást ad a jogszokások rengetegében s így nélkülözhetetlen támasza minden továbbkutatónak. Dr. Zayzon Sándor. Alfredo Fest: I primi rapporti della nazione Ungherese coll1 Italia. — Bibliotheca della »Mattia Corvino« No 2. — Budapest, 1922. Tipografia Franklin. A Corvin Mátyás Társaság, melynek közismert czélja az olasz-magyar érintkezések beható ápolása, kiadványainak e második füzetével a magyar fejedelmi korszaknak Olaszországgal való politikai és fegyveres érintkezéseit adja. Fest Aladár, a ki az olaszmagyar tájékozódás terén kezdetben inkább Fiume és a magyar tengerpart jellegzetesebb művelődéstörténeti vonatkozásait tárta ki a Századok lapjain és szolgáltatott jelentős adatokat az e partokon munkáló olasz lakosodnak foglalkozására, a jelen füzetben az olasz tudományos világnak nyújt összefüggő képet a magyarok kalandozásáról és az olasz kultúrának hatásáról a magyar nyelvre és a kereszténység elterjedésére. Ennélfogva felöleli a 898-tól majdnem 1132-ig terjedő korszakot. Helyes tapintattal összefüggő történetét írja le a kalandos hadjáratoknak, melyek a magyarok útján (Strata Hungarorum) át vezetett JFelső-Olaszországba, innen pedig Olaszország belsejébe, azon az úton, melyen át a gótok, a vandalok s más germán törzsek, majd a hunok is betörtek Itáliába, melyen Krisztus előtt a rómaiak szárazföldön jutottak el keletre. Érezzük, hogy ily tudományos közeledéssel a Corvin Mátyás Társaság az olasz komolyabb tudományos világ érdeklődését szolgálja és politikailag is eléggé nem méltányolható szolgálatot tesz elárvult ügyünknek. Bár tudná az olasz érintkezéseknek