Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. II. köt. Ism. Dőry Ferencz 665

666 történeti irodalom. rendelete, ki a Héderváry-jószágokban I. Lipót király által 1658 decz. r4-én fiúsíttatott. Az anyag kiválogatásánál mellőznie kellett a szerkesztőnek a hédervári levéltár azon okleveleit, melyek nem vonatkoznak kifejezetten magára a Héderváry-családra ; viszont azonban kiegészítette ezt az anyagot máshonnan, főleg az Országos Levéltárból s a Nemzeti Múzeumból vett oklevelekkel, s az I. kötet anyagának pótlásául is 152, azóta gyűjtött darabot vett fel e kötetbe. Az oklevelek nagy száma (440 db.) és terjedelme folytán körülbelül csak egyharmad részük volt egész szövegében közölhető ; a többieknél e hiányt a szerkesztő bő regestákkal igyekezett pótolni. A közölt darabok legnagyobbrészt szorosan vett oklevelek ; kisebb számmal vannak azonban köztük királyi parancsok s magánlevelek is. Ez utóbbiak sorában különös figyelmet érdemel néhány, nyelvemlékszámba menő magyar levél, melyeket különben Závodszky már másutt (Magyar Nyelv r9o6. évf.) közzétett, továbbá Héderváry Lőrincznek, ki a Kazianer által elfogott atyja, István helyett önként vállalt fogságot, Laibachból részint atyjához itt levelei, melyekben kiváltását sürgeti, keservesen panaszkodva, hogy atyja még csak nem is válaszol neki, részint pedig a trencséni várban szintén fogva lévő bátyjával, Györgygyei folytatott, a Szentírásban s a classicusokban való jártasságról tanúskodó levelezése, melyből mély vallásosságában megnyugvást találó lelkülete sugárzik ki. A kötet okleveleinek kitűnő megvilágításául szolgál a bevezető rész, melyben Závodszky 83 lapra összesűrítve, leszármazási táblák és birtoktérkép kíséretében adja a Héderváry-család vázlatos történetét. Egészben véve szabatosan szerkesztett, nagyértékü oklevéltárat nyertünk a kötetben, melyért szerkesztőjét méltó elismerés illeti meg ; mindazáltal nem hallgathatunk el néhány észrevételt. Egyik hibája az oklevéltárnak a tulajdonnevek írásában mutatkozó némi következetlenség. Závodszky ugyanis a család- és helyneveket a bevezető részben s a regestákban is általában véve a mai, illetve általánosan elfogadott alakjukban írja, ezen elv alól azonban gyakran ok nélkül kivételeket tesz, vagy egyes neveket hibásan ír át. így olvasható a bevezető történelmi részben : Alason (Alásony helyett), Árpádsóka (Árpádsoka h.), Zalánta (Szalánta h.), Zamar (Zámor h.), Horhy (Horhi h.), Veréb (Vereb h.). A regestákban sincs értelme, hogy a családneveket így írjuk : Wárkoni Amadé, Nemai Kolos, Bazini Groff, Rosali Kwn, Hedervari stb. Bosszantó továbbá, hogy Závodszky a történelmi bevezetésben a Héderváry-oklevéltár okleveleit nerri lapszám, hanem sorszám szerint idézi, holott más oklevéltárakból vett adatokat lapszám szerint idéz. Ez a kétféle rendszer nagyon zavarja az olvasót. Itt-ott némi hiba is csúszott be ; így azt írja a bevezetés-