Századok – 1921-1922
Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: Az első orosz megszállás Erdélyben 1849. 626
646 gyalókay jenő. kétségtelenül megállapítható, az erdélyi magyar hadak erejéről sokszorosan túlzott híreket kapott, úgy hogy már ebből az okból se bízott a Bem ellen irányuló támadó hadművelet sikerében. Ez tehát érthetővé teszi, hogy a valótlan jelentésektől és rémhírektől megriadva, segítségért kiáltott s a legközelebbi mentőkezet a határszélen álló oroszoknál látta. Ha már most az orosz segítség első javaslásának és valóságos felkérésének napját1 a hadihelyzetre vonatkoztatjuk, akkor azt látjuk, hogy Bem hadjáratának egy-egy fontos mozzanatával függ össze mind a kettő. Az első lépés a szil ágysomlyó—dézs—beszterczei előnyomuláshoz, a második a szőkefalvi ütközethez fűződik. ' Nem hihető, hogy ne akadt volna Puchner törzsében legalább egy olyan tiszt, a ki rájön, hogy Bemet akkor kell hátbatámadni, a mikor Urbant a borgói szoroson át üldözi. Igen ám, de akkor a székelyek elfoglalhatják Nagyszebent és Brassót, a miből pedig nagy galiba támadhatott. Nem azért, mert az annyira beczézett szászoknak valami baja eshetett volna, — hiszen ez hadműveleti szempontból másodrangú dolog — hanem azért, mert ha ez a két város elvész, oda van az onnan Oláhországba nyíló egérút s elszakad az utolsó czérnaszál, a mely — nyugatról jövő támadás esetén is — összeköti Oláhországon át Délmagyarországgal az Erdélybe szorult osztrák hadtestet. À szászok megmentése mindvégig csak hamis jelszó ; a valódi czél a hadműveleti alap s még inkább a vöröstoronyi, törcsvári és tömösi szoros biztosítása volt.2 Ezért kell orosz helyőrség épen ebbe a két városba, hogy az osztrák mozgó hadtest a szászföldről messzebbre is távozhasson, a nélkül hogy a szorosokért aggódnia kellene.3 Az oroszok behívása deczember végén még csak álom lévén : Puchner tétlenül nézte, mint veri ki Bem Urbant, mert — a szászok oltalmazása czímén — az Oláhországba szolgáló átjárókat kellett őriznie. A szőkefalvi ütközettel4 aztán még komolyabbra fordult a helyzet. Most már nem lehetett szó arról, hogy Puch-1 1848 decz. 28. és 1849 jan. 20. 2 Kitűnik ez abból is, hogy a beszterczevidéki szászokról s azok védelméről se Schwarzenberg utasításában, se Puchner igazoló jelentésében nincs szó. Szintúgy az oláhokról se. 3 Megjegyzem, hogy a Zsil — akkor még járhatatlan — áttörése (Szurdok), továbbá az 1624 m. magas — télvíz idején alig járható — Vulkán-hágó nem jöhetett számításba. Különben is kívül esett mind a kettő az osztrák hadtest hadműveleti alapján. 4 1849 január 17.
