Századok – 1921-1922

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNÓ: Elnöki megnyitóbeszéd (1922) 609

elnöki megnyitóbeszéd. 619 sére és költségén, legtöbbször az ő ízlésük és utasításuk szerint dolgoztak ezek a művészek és alkotásukat itt hagyták magyar földön. És én kérdem, maradtak-e ilyen műalkotások nagyobb számmal Romániában vagy Szerbiában ? Épen az, nogy a humanismus és a renaissance, reformatio és ellenreformatió, barokk és rokokó, fejedelmi absolutismus és forradalmak, mint nagy európai eszmeáramlatok eljutottak hozzánk, de a magyar határon túl keletre és délre rendszerint nem jutottak, ez mutatja, hogy hol voltak és hol vannak az európai művelődés végső határai. A pécsi és gyulafehérvári székesegyház, a kassai dóm épúgy határkövei a nyugati civilisatiónak, mint a magyar jezsuiták barokk templomai és collegiumai, az Esterházyak és Grassalkovichok rokokó kastélyai. Épen ezért igaz örömmel tölt el, hogy az a mag, melyet e helyről elnöki székfoglaló beszédemben elhintettem, nem esett terméketlen talajra. Rendszeres kutatás indult meg a XVII. és XVIII. századi műemlékeink történetének felderítésére. A vonatkozó írott források feltárása párhuzamosan történik a műemlék felvételével és publikálásával. Az Országos Levéltárba külön szakerőt, Kaposy János tagtársunkat állítottam be azzal a szigorúan körülhatárolt feladattal, hogy'a Mária Terézia és II. József alatt eltörölt szerzetesrendek iratai között, a kamarai levéltár actáiban és más idevonatkozó anyagban kutasson a XVII. és XVIII. századbeli magyarországi művészet írott kútfői után s ha érdemleges és összefüggő anyagot talál, hívja fel erre a művészettörténeti seminárium figyelmét. Általában e seminárium munkásságáról csak a teljes elismerés hangján szólhatok. Ε seminárium dolgozatai sorában újabban két monographia jelent meg : dr. Pigler Andoré a pápai plébániatemplomról és dr. Kaposy Jánosé a szombathelyi székesegyházról. Ε két fiatal kutató a nyár folyamán munkába vette a győri volt jezsuita templom, továbbá a székesfehérvári volt karmelita és a sümegi plébániatemplom feldolgozását. Tervbe vettük Tróger és Maulbertsch, Kracker és Dorfmeister egész magyarországi működésének rendszeres feldolgozását. Ε munka folytán új életre kelnek a XVIII. század magyar maecenásai. Biró veszprémi, Esterházy Károly egri és Szily szombathelyi püspökök, elfelejtett jezsuita rekto-