Századok – 1921-1922

Tárcza - Madzsar Imre: Vitam et sanguinem 600

(j632 tárcza. adásához irt bevezető soraiban. Tekintve Kovachich erősen voltaireianus hajlandóságait, valószínűnek látszik, hogy a franczia philoíophus idézett művéből vette a pozsonyi követek felszólalásának e bővebb alakját s lett nálunk annak elterjesztője. így alighanem Voltaire a szóbanlevő hozzátétel szellemi atyja s csak az volna még, ha lehetséges, tisztázandó, mi vezette a franczia írót a hiteles alakban hagyományozott szöveg megtoldására. Nem volt még tudtommal szó arról, hogy a vitám et sanguinem kifejezés voltaképen classikus reminiscentia. Ezt Cicero (Pro S. Roscio cap. 3. : Primum a Chrysogono peto, ut pecunia fortunisque nostris contentus sit. sanguinem et vitám ne petat ; u. az: — idézi K. E. Georges, Lat.-deutsches Wörterb. II. Bd. 18807, 2220 — hominis propinqui sanguinem vitamque eripere), Vergilius (Aeneis XII. 765. : Túrni de vita et sanguine certant ; u. ott VII. 534. : haesit enim sub gutture vol nus et adae vocis iter tenuamque inclusit sanguine vitám), Ovidius (Metam. II. 610. : pariter vitam cum sanguine fudit) és Tacitus (Ab exc. d. Aug. XVI. 31. : sic gemmas et vestes et dignitatis insignia dedi, quo modo si sanguinem et vitam poposcissent) egyes helyei kétségtelenné teszik. Bizonyára főleg Ovidius fenti szavaira emlékezett Wagner jezsuita atya »Universae Phraseologiae Latinae Corpus Tyrnaviae 1750« cz. munkájában (pag. 1253 : vita cum sanguine effluxit). Ha kifejezésünk egyes ókori és újabb változatait egymással összevetjük, eltekintve egyes szokatlanul bő alakoktól, mint a minő például a kanczellár 1741 szept. n-i beszédében olvasható (repeto omnes vires, omnes facultates, substantiam, sanguinem, sensus, intellectum, artus, consilia et auxilia sua, ipsamque vitam status regni huius omni possibili modo pro Maiestate Vestra inpendere paratos et promptos esse), általában véve egy háromtagú, az élet, vagyon és vér áldozatát összekapcsoló változat mellett három kéttagú kifejezést lehet megkülönböztetnünk. Az élet és vér fölsorolásán kívül idetartozik az élet és vagyon felajánlása (pl. 1554. i. t.-cz. : non pajcentes rebus, fortunis et vitae etiam eorum propriae, 1556. 1. t.-cz. : ordines et status sese vitam fortunasque eorum in omne tempus pro ejus Majestate profundere paratos stb.), valamint a vagyon és vér kapcsolata a német »Gut und Blut« kifejezésben, mely eredetét a véletlen rímelésen kívül kétségtelenül szintén az említett classicus nyelvhasználatnak köszönheti, mint a »Hab, Gut und Blut« alakkal való együttes előfordulása is mutatja. Ez utóbbi