Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Pester Lloyd - 598

történeti irodalom. 599 téneti jogalap a mi történeti kulturmissiónk becsületes teljesítésében keresendő ; s e biztos alapunkon nyugvó történeti jogot sem a vendég­szeretőig befogadott nemzetiségek, sem az őslakók esetleges utódai nem tehetik vitássá. Chalupeckynek a cseli-szlovák nemzetnek Felső-Magyarországra vonatkozó tört. jogának bizonyítékai hypothesiseken alapszanak. Felfogása szerint Szvatopluk Nagy-Morvaországa magában foglalta a mai Cseh- és Morvaországgal együtt Magyar­országnak a Dunától északra és a Mátrától nyugatra fekvő részeit. Nagy-Magyarország lakói »cseh-szlovákok« voltak, kiknek leszár­mazottai a csehek és tótok. Hóman ezzel szemben a magyar törté­nettudomány adatai alapján kimutatja, hogy Szvatopluk Morvája s a velük szoros rokonságban levő" Nyitra- és Vágvölgyi szlovének nem voltak csehek. A csehek Nagy-Morvaországnak és Szvatopluk­nak ellenségei voltak, a kik ellen Arnulf frank császártól kértek segítséget. A frankok mellett a magyaroknak is részük volt Szvato­pluk államának megdöntésében, melynek a Morvától nyugatra eső részei a X. században a magyarok uralma alá kerültek ; s így ez időtől kezdve Magyarország határos lett Csehországgal. Ε szomszéd­ságnak tulajdonítható, hogy Béla király jegyzője a Zobor és Nyitra tájékán cseheket szerepeltet. De ő maga is éles különbséget tesz »Boemi és Sclavi« között. »Sclavi« alatt a XI.—XIII. századi magyar források mindig a szlovéneket értik, a kiket magyarul »tót«-oknak neveznek. De nemcsak a mai tótoknak, hanem a dunántúli szlové­neknek is a neve »tót«. Ezt mutatja Szlavóniának »Tótország« magyar neve. A magyarok uralma és védelme alá került Nyitra- és Vág­völgyi szlovének képezik a mai tótoknak magját. — Hóman végül Chalupecky nyelvészeti állításait czáfolja. A történeti adatok azt bizonyítják, hogy a cseheknek sem a múltban, sem a jelenben nincs joguk Magyarország bármilyen részére, s a tót honfitársaik nem is szorultak a nekik idegen cseh »testvérek« felszabadítására. — 147. szám. Fava Roberta Die Schuld am Weltkriege czímmel tartalmi ismerteté­sét adja Palamenghi-Crispi : »Chi é responsabile della guerra Roma, 1922« munkájának. — 155. reg. szám. Wertheimer Fde : Eine Vor­geschichte des Zerfalles Oesterreichs czikkében Bibi Viktor Der Zer­fall Oesterreichs. Kaiser Franz und sein Erbe munkáját ' ismerteti, melyben a szerző azt mutatja ki, hogy Ausztria hanyatlása már Ferencz császár uralkodásával kezdődik, s az első lökést az 1830-ki júliusi forradalom adta meg. — 159. reg. szám. Schay Gusztáv : Der Zusammenbruch. Rubint tábornok »Összeomlás« cz. munkájának kimerítő ismertetése kapcsán a katastrophának okait keresi. Végül terjedelmesen szól a Károlyi-kormány méltatlan s szégyenteljes belgrádi szerepéről. A páduai fegyverszünetről a Károlyi-bizottság Belgrádban nov. 7-én felolvasott memorandumban kijelenti, hogy Weber tábornok nem volt feljogosítva Paduában a független Magyar­országot képviselni, s így a paduai fegyverszünetet, mely demar­cationalis határul az ország határát jelölte, az új magyar kormány nem ismeri el. A franczia tábornok által előterjesztett szerződést » Károlyinak egyszerűen el kellett fogadni, melyet Linder nov. 13-án írt alá. Ezzel súlyos károkat okoztak Magyarországnak, s gyámol­talan maguktartása a kis entente-ot is a legkíméletlenebb magavise­letre s követelésekre ösztönözte az országgal szemben. — 161. reg. szám. Marczali Henrik : Die Goldene Bulle. (1222 —1922.) A II. Endre alatti viszályok s a király könnyelmű uralkodásának jellemzésével ismerteti az aranvbulla rendelkezéseit, s összehasonlítja az angol Magna charta tartalmával.

Next

/
Thumbnails
Contents