Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Proschwitzer; Erhart: Heimatkundliches Handbuch der Tschechoslovakei. Ism. Bruckner Győző 590

590 történeti irodalom. 590 Erhart Proschwitzer: Heimatkundliches Handbuch der Tschecho­slovakei. Erste Lieferung. (Schriften für Lehrerfortbildung, Nro. 26,) Prag-Annahof, 1921, 96 lap. A csehországi németek annak tudatában, hogy az erőszakos csehesítéssel szemben csak a maguk német kultúrájának meg­tartásával és intensiv ápolásával tarthatják meg németségüket, rendszeres és öntudatos munkásságot fejtenek ki a veszedelembe jutott cseh és szlovákországi németség megmentésére. Ilyen czé­lokat szolgál az a figyelemre méltó vállalat, a mely dr. Herget A. professzor vezetése alatt áll és a néptanítók továbbképzése, valamint a művelt közönség ismeretkörének tágítása végett egy­másután bocsátja közre az érdekesnél érdekesebb értekezéseket és müveket, a melyek az újonnan megalakult cseh-szlovák állam­ban a németség történelmét, szerepét, műveltségét a legválto­zatosabb megvilágításban mutatják be. Nemrégen jelent meg e sorozatban a selmeczbányai és budai jogkönyv részletes ki­vonata,1 most pedig az első kísérlet történt a conglomerált új cseh állam népei első összefoglaló németnyelvű történetének megírására. Proschwitzer Erhart vállalkozott erre az úttörő mun­kára. Ε mesterségesen construált államban élő, egykor különféle államkötelékhez tartozó és ma is különféle gazdasági érdekközös­ségekhez szító egyes nemzetiségek (cseh, morva, német, magyar, tót, ruthén, lengyel) múltjának ismertetése kutatóra és olvasóra nézve egyaránt nehéz, bonyolult és fárasztó munka és feladat. Proschwitzer felöleli munkájában a morva, cseh, német és magyar nép történelmi szereplését a trianoni békeszerződésben mester­séges határokhoz jutott cseh-szlovák köztársaság területén belül, de nem igen juttatta szóhoz a tót, ruthén és lengyel népek tör­ténelmi activitását. A tót népnek az általa megírt korszakban (1499-ig) még nincsen történeti szerepe és jelentősége, a lengyel és ruthén nép múltjára vonatkozó kutatásai még hiányosak. Proschwitzer E. a legjobb igyekezettel oldja meg e nehéz kér­dést, történelmi objectivismusát megóvta s subjectivismusa csak a német kultúra jelentőségének indirecte való hangsúlyo­zásánál csillanlik ki néha soraiból. De azért önálló és önérzetes felfogás uralkodik művén, és tárgyilagos érvekkel száll szembe a cseh történelmi mű téves chauvinistikus elméleteivel. Leszegezi mindjárt munkájának kezdetén, hogy a kelta bojokon kívül germán népek : t. i. markomannok és quadok voltak a mai cseh­szlovák állam területén a műveltség első úttörői, a mi egyúttal 1 Kaindl R. : Die Ansiedelung der Deutschen in den Kar­pathenländern (Quellenbücher Nro 4. des schulwissenschaftlichen Verlags A. Haase, Prag-Annahof), 1920.

Next

/
Thumbnails
Contents